A sólyom a madarak királya, a germán hitvilágban a bölcsességet jelképezi. Okossága és a röppályáján elért szédületes sebessége arra ingereli a vadászokat, hogy rabigájukba hajtsák. A procedura, melynek a végén a nemes vad az ember társának tűnik, kíméletlen és kegyetlen, mint a szórakozásból öldöklés maga. A kis fiókákat elrabolják, a fiatal, egy-két éveseket pedig csellel, az őrgébics jelző-rikoltozásának segítségével befogják. Utána szemére, fejére sapkát húzva több napon át, 24 órás ciklusokban éheztetik, míg engedelmesen nem eszik a gazda ökléről. Ezután következik a béklyókban, zsinegen való röptetés, vigyázva, hogy ki ne szabaduljon. Ha elszabadul -gondolom- vérebeket küldenek utána. Csak a fiatal madarakkal próbálkoznak, az idősebbeket hagyják szabadon élni!
Az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttének idején Sólyom 47 éves volt , az ELTE Jogtudományi Karának oktatója, egyetemi tanár, részt vett az MDF megalapításában, és oroszlánrészt vállalt a 49-es szocialista alkotmány 89-es átalakításában, mely utat nyitott a demokratikus választásokhoz. Orbán ekkor 26 éves volt, befejezte jogi tanulmányait, abszolválta a katonaságot, és megalapozottan reménykedett a Soros Alapítvány oxfordi ösztöndíjában. Sólyomot tisztelettudóan tanár úrnak szólította.
Az aszkéta küllemű jogtudós életútja innentől is nyílegyenes, alkotmánybírává választásakor párttagságát megszüntette, és a bíróság első megválasztott elnöke lett. Mandátuma lejártáig a testület éberen őrködött az alkotmányosság védelmén, ítéletei egyértelműek, logikai láncra fűzhetőek voltak. Ahhoz, hogy a 49-, illetve az átdolgozott 89-es alkotmány legitimitása egyértelművé vált, nagyban hozzájárult a bírák és személy szerint a Sólyom által meghonosított törvénykezési gyakorlat.
Tudományos pályáján Mádl indította el, a köztársasági elnöki székben is őt követte a környezetvédelmi civil mozgalmaknak elkötelezett jogtudós. Személyére is a Schiffer vezette -a jobb napokban reménykedő- Védegylet tett javaslatot. A mozgalmak iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy a Duna Kör megalakulásának 20. évfordulóján egyenesen a rendszerváltást is e civil mozgalomtól eredeztette, elfelejtve kissé a Szovjetunió gazdasági összeomlását és Gorbacsov-Horn érdemeit (dehát kicsire nem nézünk). A köztársasági elnök nadrágja először megválasztásakor sározódott be, mert ugyan halálsápadtan, de nyilván "a cél szentesíti az eszközt" lelkiismeret-nyugtató ideákkal, elfogadta az akkor ellenzékben lévő Kedves Vezető fondorlatait, és sajnos szó nélkül tűrte a kézfogós szavazás demokráciát és parlamentarizmust "itt a piros, hol a piros" praktikájává süllyesztő komédiát, Kósa dádáját, amivel ismételt szavazásra kényszerítette Láyer József képviselőtársát.
Az egészben nem az volt a dunai szennyvíznél is piszkosabb -hogy stílusosak legyünk-, ami a választásnál végbement, hanem a Tanár Úr vaksága; azt látnia kellett volna, hogy innen nincs megállás, a konzervatív köpenyegre váltott tanítványok csak a csűrés-csavarás cipollai tantárgyaiban jeleskednek, az etikáról olyan halovány fogalmuk sincs, hogy hallatára pukkedliznek, mert a szót összekeverik az etikettel. A többségi zsarnokság már szárbaszökött, pedig Sólyom még gyomlálhatott volna...
Köztársasági elnöksége első és egyetlen ciklusában tartalommal töltötte meg az elnöki jogosítványokat, se balra, majd később jobbra sem volt hajlandó mutyizni (kinevezések). Az állami kitüntetések alkalmával elmaradó kézfogás (a hivatal korábban annyit közölt: az államfő szerint az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható bizonyos személyek kitüntetése) és a kukacinfo együtt emlegetése a 168 órával úriembereknél kiverte a biztosítékot, de mint látjuk az elsőt -ha hibásan is- az alkotmány "védelmében" tette, a második magyarázata egyszerűbb: Sólyom szemüveges, és csak a bal lencséje dioptriás. Összegezve: Gyurcsányostúl, Orbánostúl, végső soron a saját lelkiismerete által vezérelt ember, aki életművének tekintette az európai normáknak is megfelelő alkotmányt, ha sajnos nem is kezdődhetett úgy, mint az amerikai "We the people" (Mi a nép). Ez az elköteleződés elég ok volt arra, hogy a Fidesz hatalomba robbanásakor a Kedves Vezető lecserélje őt, Nemdoktor Schitt Pálra, aki feltűnően hasonlított Ollókezű Edwardra, csak olló hejet gojostol (genius loci) volt a kezében. A pakolásra egy hetet sem adott a Sándor-palota lakójának, a 47 éves miniszterelnök...
Sólyom jelleméből adódóan egyszerűen olyan képtelenség, hogy az alkotmánnyal kapcsolatos megnyilvánulásait személyes sértődöttség vezérelje, mint az az állítás, hogy a Kedves Vezető a kétharmaddal felhatalmazást kapott az alaptörvény megalkotására, mely lassan "gránitvolta" ellenére kicserélődik aszerint, hogy hol fedezik fel a demokrácia és a köztársaság előbukkanási lehetőségét az autokrata szarkofágon.
Sólyom először az aszófői beszédben védte a jogállamiságot, osztva jócskán balra is, de az alkotmányos demokráciát momentán bárhonnan is nézte, nem a "kommunisták" nyírbálták:
Ezután a volt elnök nem rejtette véka alá a véleményét a választási regisztrációval kapcsolatban sem, és hallatta hangját minden alkalommal, amikor újabb torpedókat élesített Higleves Gergely és csapata a fékek és ellensúlyok utolsó, legtekintélyesebb bástyája ellen. A bajt joggal ítélte oly súlyosnak, hogy a kérdésről a berni egyetemen is előadást tartott. A honon kívüli megszólalás indoka véresen komoly, röviden: az alaptörvénybe emelik az alkotmány megsemmisítését. A kilövési engedély hamar megérkezett. Az emberek, a közvélemény-kutatások alkalmával, biztos a következő jelzőkkel illetnék a professzort: tekintélyes, öntörvényű, hazaszerető, jobboldali, hívő stb. Egy is sok a jóból! Először a kövér kopó, majd an fiatal véreb nyargalt az elszabadult sólyom nyomába. A vadászat tart, a sólyom a pedzésnél 400 km/óra sebességgel repül. Nem könnyű barát, de ellenfélnek sem utolsó!
