A fene sem akart Kávé lányának esküvőjével ismét foglalkozni. Anno, szeretett népe tudomására hozta a mi Kedves Vezetőnk a könnymorzsolásos lelki problémáitól kezdve, az esküvői menűig az összes intim és kevésbé intim készülődési részletet. Szószátyárságát még Weöres pletykázó asszonyai is megirigyelhették volna. Leapadt, sőt mondhatni elenyészett a sajtómunkások iránti lelkesedése, amikor egyes firkászok a TEK esküvői táncrendjét kezdték firtatni, nem is beszélve a közpénzből történő útfelújítások érdekes történeteiről. Ekkor már dajcstomi is megszólalt, és illetékes elvtársként vendégként, a házigazdák "basztatásának" befejezését kérte, a csak rá jellemző finom stílusban. A Ráhel gyermekkorát is végigkisérő meghívottak között -ez a kiválasztottság közölt feltétele volt- olyan keresztapák is feltüntek, mint Tarlós és Pintér. Persze lehet, hogy a magyar Fouché, már a nász napján felbukkanó fatolvaj traktor ügyében nyomozott, celebnek maszkírozva magát. Az ifjú pár ugyanis egy olyan -Tiborczék tulajdonában lévő- mezőgazdasági eszköz előtt pózolt, melynek ikertestvér-másolata lehetett a fatolvaj.
Node, ha csak ez történt volna! Két hónappal az udvari vigadalom után a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), annak is az Életvédelmi osztálya, berendelte a pórnépet -számszerint úgy 60 főt; pincéreket,konyhai személyzetet, őröket - akik aznap este ott sürögtek-forogtak a kegyencek körül, és közölték velük, hogy nagy a baj, mert az egyik tekintetes úr mobiltelefonjának lábakélt. Csókási László felszolgaló végigélte, amint egyenként kihallgatták őket, majd arra hivatkozva, hogy a telefontokot megtalálták, mindenkitől DNS mintát vettek. Ennek költsége az ősökig visszanyúlás foka szerint úgy 3-18 millió forint között mozog, és a kiértékelést végző szakemberek leterheltsége miatt gyilkossági ügyekben is mérhetetlenül hosszú várakozási idővel kell számolni. A mintavétel alkalmával két legény azonban ellenállt, nehezményezték az eljárás aránytalanságát (kisértékű tárgy), és a laborvizsgálat jogtalanságát. A második kihallgatás után, amikor a kiszabható rendbírság 200.000-500.000 forintos büntetését is meglebegtették előttük, - ami még rezsicsökkentve is soknak tűnik- önérzetüket sutba vágták és kötélnek álltak. Így ártatlanságuk is bebizonyosodott. A kötelet nem szabad szó szerint érteni, sem a névtelenül nyilatkozó rendőr véleményét, mely imigyen szólt: "„Fentről jött az ukáz, és mindenki rohangászott, mint a mérgezett egér egy ellopott műszaki eszköz miatt, amiről aztán bebizonyosodott, hogy a lopás nem történhetett úgy, ahogy a politikus előadta.” Bár a közeg hál'Istennek mérgezett egérről, és nem pókról, vagy kígyóról beszélt, de tudnia kéne, hogy ilyesmire Fouché-éknál mostanában szenzitivitás mutatkozik. A hangsúlyosan kiváló egészségnek örvendő Fazekas Tamás ügyvéd pedig azt mondta: " Ki kellene rekeszteni a bizonyítékok közül a rendbírság kiszabásával megszerzett DNS-mintát, és azt is illene megvizsgálni, hogy mekkora a nyomozásban eljáró rendőr felelőssége." Mert szerinte, az eljárás úgy törvénytelen, ahogy van.
Az ügy további pikantériája, hogy az esküvő helyszínét az alkalmazottak a jeles napon nem hagyhatták el, és minden "idénymunkástól" már a kezdésnél elvették a mobiltelefonját, és el is zárták azokat. A készülékeket csak a rendezvény befejeztével osztották ki ismét. Ja és még valami, a felső tízezer képviselői ilymódon sem a lopás előtt, sem utána, nem lettek vegzálva. Ebből az utóbbi két tényből a szerkeztőségünk által megkérdezett pszichológus érdekes következtetéseket vont le; manapság már a pórnép is okostelefonokkal rendelkezik, így nem kizárt, hogy Griffiths szavaival élve "a túl gyakori ember-gép interakció viselkedési függőség kialakulásához vezethet, és ez egyeseknél alapja lehet a technológia indukálta szenvedélybetegségek aktív vagy passzív formájának. White és Dormann szerint -folytatta- a laptop (esetünkben okostelefon) a szenvedélybetegek testképének részévé válik, egyfajta technologiai szimbiózisként vázuk integráns elemének tekintik, enélkül védtelennek, meztelennek érezhetik magukat. Ez az internet és mobilfüggőség arra késztethetett valakit a személyzet köreiből, hogy kölcsönvegyen egy heverésző masinát, ami lehet, hogy használat után még most is egy vakondtúrásban, vagy szekrény alatt hever. (További elmélyedésre kezembe nyomta dr Hullám István és Muha Lajos munkáját.)
A másik lehetőség -mondta- , hogy a jóltartottak soraiban is el lehetett volna végezni a DNS vizsgálatot. Lehet, hogy érdekes eredmény született volna. A meghívottak közül is felléphetett valakinél az impulzuszavarok egy másik formája; rutinszerű, kóros késztetés az eltulajdonításra. Talán még mindig valamelyik öltöny vagy retikül mélyén lapul a maroktelefon. Az eltulajdonítás szenvedélye ugyanis legyőzhetetlen kényszerré válhat -magyarázta. Az okfejtés első része még világos volt számomra, de a másodikból egy szót sem értettem.