A politológusok azt mondják, hogy az embereket nem érdekli a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen fékek és ellensúlyok lebontása. Sikerült elhitetni velük, hogy a hazai jogrend 700 törvényen keresztüli átalakítása bagatell dolog. Nem veszik észre, hogy a járomba most maguk dugják a fejünket, hogy az Európai Uniótól megvédő nemzetmentő, aki mellesleg visszavezeti az országot az újjáéledő Szovjetunióba -konkrétan Putyin ölelő karjaiba-, nem Magyarország népmesei ihletésű Ludas Matyija, hanem csak egy hüvelyknyi Mátyás, abból is a második.
Azt állítják egyes történészek, hogy a múltban van a jövőnk, és annyira csak a szennyes tisztáramosásával foglalkoznak, hogy a legszebb kelméinket is ronggyá szaggatják. Ferdén látó szemeikkel Horthyból hőst, Churchillből ellenséget kreálnak.
Azt akarja elhitetni néhány lelketlen lelkész és kapzsi pap, hogy Krisztus nem maga a szeretet, hogy Isten személyválogató, hogy nem mindenkiért -csak sokakért- vállalta a megváltást, hogy neki kézzelfoghatóan kell az ország, a hatalom és a dicsőség, amit pedig soha nem akart., hogy nem ő van ott minden utcákról eltüntetett, sorsüldözött hajléktalan honfitársunkban, és városképet rontó ételért sorbanálló éhezőben, megélhetésétől megfosztott fogyatékos emberben.
Békepapok, békeújságírokkal és békésen gazdagodó nagytőkésekkel szervezik a békemenetet a kormány mellett. A megavonulásban bicegnek az állásukat féltő közalkalmazottak és köztisztviselők, az élelmiszerláncrafűzött eladók, a vegetáló lajstromozott közmunkások, a kurzus nyertesei, a májuselsejékről ittfelejtettek, és a Kávé által hipnotizált félázsiai rajongók. Ilyen csak diktatúrákban van! Ezt nem én mondom, hanem Fritz főpolitológus úr egy szájbarágós oktatóbeszélgetés slusszpoénjaként: "Nagyon érdekes dolgot mondok; demokráciában nem nagyon látok ilyet, csak diktatúrában". Aztán persze hozzáteszi, hogy ezért egyedülálló a honi (sic!) az egész világon (tekerjenek 34:00-ra).
Még sorolhatnám, de elfogyott a Daedalon tablettám. Nem mindenki látja ezt így. Őket két csoportra lehet osztani: nem akarják, vagy nem képesek felfogni ami körbevesz minket kívül és belül. A kávéi kormányprogramot: folytatjuk! Csusszan a tégla a betonszarkofág tetején. De Sólyom látja! És Schiffer is tudja!
A nemes sólymokat befogják majd idomítják: -nem szép történet- éheztetik napokon át, éjjel nem hagyják aludni, szárnyaszegett galambokra röptetik pórázra kötve, egészen addig, míg a kesztyűs ökölre önként nem repül jutalomfalatért.
Sólyom 2005-ös köztársasági elnöki kinevezése több volt, mint kínos, a schifferi Védegylet vezette elő személyére a javaslatot. Kávé cselezett, altatta az ellenfelet, elsőre alig kapott szavazatot. Harmadik nekifutásra a béna koaliciót átverve, a fideszesek kézfogós szavazásával ő lett az elnök. Pályája öt éven keresztül ívelt a Kedves Vezető mellett, majd félreállították egy rátermettebbért, dr Schittért. Horn Gyulától -a jobboldal hangos tetszésnyilvánítása mellett- 75 születésnapja alkalmából -mint elnök- megtagadta a legmagasabb állami kitüntetést. Pedig tudhatta, hogy a rendszerváltást követően Horn volt a demokrácia legpedánsabb szolgája. Elnöki kipaterolása után famulusát Kávé magához emelte, és az antiműkincsvadászok főnökévé tette: szerepe a külföldi sajtó félretájékoztatása lett. Kumin, volt főnökét úgy ismerhette, mint a tenyerét. Sólyomnál jobban ekkor már senki sem értette, hogy mi történik -az elsősorban általa- majdnem tökéletesre csiszolt magyar alkotmánnyal alaptörvényesítés címén. Szóvá is tette több hazai és nemzetközi fórumon. Azért örömök is érték: 2013-ban tizenkét évnyi epekedés után levelezőtagból a MTA rendes tagjává lépett elő. Székfoglalójában is az alkotmányozás kérdéskörével foglalkozott. Sokan hittük, hogy ez mindennél fontosabb számára. Tévedtünk, a választások előtt pár nappal úgy "nem politizált", hogy a Kormányváltók esélyeit nyesegette. Sejtelmesnek álcázott ajánlata egyértelműen a LejtMenet Pártja felé mutatott (a törpe párthoz köthető rendezvényen előadást is tartott korábban).
És a LejtMenet Pártja? Schiffer valószínüleg szeret hadakozni. A Védegylet idején Lányival, majd belső ellenzékével, akiknek nem tudta megbocsájtani, hogy történelmi felelősségüket többre becsülik, mint a bal-jobb lebegtetésével remélhető kismértékű létszámgyarapodást, vagy az áhított 2018-as hatalomra kerülést. Az LMP és PM szakadásakor ki is "fizette" őt a házelnök egy pántlikás frakcióalakítási lehetőséggel. Egyik főtanácsadója frakciótársa, Ertsey (nem az Ócsában és Várrekonstrukcióban vezető szerepet betöltő Attila, hanem Katalin). Tevékenységük, a finisben végre összeálló Kormányváltók hiteltelenítésében kimeríthetetlen. Törpe voltuk az "őfelsége hűséges ellenzéke" szerepkört nem teszi valószínűvé.
Sólyom és Schiffer. Korban legalábbis mester és tanítvány. A betonszarkofág ránkboruló félhomályában együtt locsolgathatják a leánykökörcsint, a nagyezerjófüvet és a magyar zergevirágot a Zengő ormain. Ez a Zengő egy aranybánya a fidesznek, vagy most a paksolás idején inkább urán? Csak a Közgépnép meg ne tudja.
