HTML

A blogról

A mai magyar politika tragikomédia, dráma és vígjáték egyszerre, mintha egy klasszikus színpadi szerző tolla megcsúszott volna egy részeg éjszakán.

Címkék

"békemenet" (1) 007-209 (1) 17 bekasznizott facebookos (1) 2014 (1) 2016.03.15. (1) 444.hu (1) 50 (1) 62 év (1) ; (1) Abcúg (1) abortusz (1) Áder (2) Áder János (1) alaptörvény (1) Alföldi (1) alkirály (1) alkotmány (3) alkotmánybíróság (1) Alkotmánybíróság (1) alkotmány 4.0 (2) alku (1) állásfoglalás (1) állatkert (1) árvíz (2) Aszófő (1) átalakítás (1) átláthatóság (1) atomenergia (2) Attraction árnyszínház (1) Avilai Nagy Szent Teréz-plébánia (1) az állatorvosi ló esete (1) A bajnok (1) a fidesz-éra vesztesei (1) A göbölyjárási juhász (1) a miskolci műgyűjtő dr (1) Baja (2) Bakondi (1) Balázs (2) Balázs Péter (1) balettintézet (1) Balog (4) Balogh (1) Balogi törvénymódosítás (1) bántalmazás (1) Barsiné Pataky Etelka (1) Bayer (1) békafeneke (1) Békemenet (1) békemenet (3) belátás (1) Belvárosi Polgári Szalon (1) Bern (1) bevándorlók (1) Bild interjú (1) bírók (1) biztonság (1) Bjørn Engesland (1) blaszfémia (1) Bokros (1) Brüsszel és a fél világ (1) bukott diák (1) Bulinegyedek (1) CHH (1) Christoph Schönborn (1) cigányok Ferenc pápa (1) cigányság (1) Cink (1) civilek (1) civil honvédő hadsereg (1) Clinton (2) Conchita Wurst (1) csak a szél (1) családfakutatás (1) Csányi (2) CSAPÓ VIRÁG (1) Cseppkő utcai gyermekotthon (1) Csíki Sör (1) cukrász (1) Debrecen (1) Debreceni Ítélótábla (1) december 23 (1) Demján (1) demokrácia (1) demokratikus ellenzék (4) diákok (2) diáktüntetések (1) DK MSZP (1) DNSvizsgálat (1) dohányzás (1) dresszkód (1) drónok (1) duma (1) Dunaújváros (1) EB biztos (1) egészségügy (2) Egyenes Beszéd (2) Egyenes beszéd (1) egyenjogúság Magyarország-2015 (1) Egyesület (1) egyetemisták (1) egyház (1) egyházak (1) éjszakai felállítás (1) életpálya (1) ellenzék (2) ellenzéki győzelem (1) elveszíti közvagyon-jellegét (1) Emberi Jogok Európai Bírósága (1) emlékmű (1) EMMI (4) érdemek (1) eredménytelen pályázatok (1) ereklye (1) erkölcsi kötelesség (1) ESU (1) Eszenyi (1) Eszenyi Enikő (1) ET (1) EU (1) europa (1) Európai Parlament (1) Európai Unió (2) EU Bizottság (1) Évértékelő (2) Fábry és a disznóság (1) fajok (1) falopás (1) Falus (1) fapados (1) fékek és ellensúlyok (1) feketeruhás nővér (1) Fekete György (1) Felcsút (1) Ferenc (1) Ferenc a pápa (1) Ferenc nem tudja (1) Ferenc pápa (3) Fernc (1) Fidesz (1) FIDESZ 25. szülinap (1) FIFA (1) Florida (1) foci (3) fogyatékos emberek (1) Földi interjú (1) Főpolgármester (1) Fővárosi parkolási rendelet (1) Frizbi (1) Gánt (1) Gavra (1) gazdaság (1) gazdaságpolitika (1) germán diákok (1) gyalázat (1) gyermekjogok (1) gyűlöletkeltés (1) Gyurcsány (1) Gyurcsánynak (1) HaHa (1) hajléktalanok (1) hajléktalan emberek (1) halálbüntetés (1) halálos baleset (1) Hányásturizmus (1) Harald (1) Harrach (1) hatalom (1) hazaszeretet (1) házi betegellátás (1) házszabály (1) hazugság (2) Hende (1) Henri Boulad (1) hepatitis járvány (1) Hermann Ottó népe (1) hétvégi nyitvatartás (1) hiba (1) HírTV-blamázs (1) hit (1) hit! (1) Hófúvás (1) HöK (1) holló (1) honi kultúra (1) Horn Gyula (1) Hosszú Katinka (1) HOT magazin (1) Húsvét (2) ifjúság (1) igazgató (1) igazság (1) igazságszolgáltatás (1) III/III (1) Il taborro (1) IMF (2) interjúk (1) ítélet (1) ius cogens (1) ivóvíz (1) izraeli (1) Janukovics (1) járványveszély (2) játékteszt (1) Jenei (1) Jeszenszky (2) Jeszenszky kontra Jeszenszky (1) Jézus (1) jön-megy (1) jövőkép (1) Juhász Péter (1) Kálmán Olga (3) kálvária (1) kamera (1) kanturizmus (1) Kaposvár (1) Karácsony (1) karmelita kolostor (1) katasztrófa (1) katonaság (1) Kávé (3) Kecel (1) Kedves Vezető (1) kényszermunka (1) képviselők (1) Kerényi (1) keresztény (1) keresztény-hit (1) kereszténység (1) keretszámok (1) Kész (1) két nap (1) két tüntetés (1) kinevezés (1) kinevezési gyakorlat (1) király (1) Kisjeszen (1) Kisnagyember (1) Kiss-Rigó (1) kisvasút (1) kitüntetések (1) Klub Rádió (1) kockárda (1) kokárdabáró (1) Köln (1) kongresszus (1) konteó (1) könyvtár (1) Kormányváltók (1) Korrupció (1) Kósa (1) kötelező énekóra (1) Kövér (1) kövér (1) Közélet (3) közélet (59) középiskolások (1) Közfelháborodás Napja (1) Kozma atya (1) közszolgák (1) köztársasági menet (1) küllföldi munkavállalók (1) Kultúra (1) kultúra (1) Kumin Ferenc (1) Kuncze (1) L. Simon (1) Labdarúgás (1) Lázár (6) legénybúcsú (1) légiflotta (1) lelkész (1) Lendvai utca (1) lengyelek (1) levél (1) Liget fakivágás (1) listázás (1) LMP (2) Lövétei István (1) lyobbik győzelem (1) magyar (1) Magyar katolikus Egyház (1) Magyar Művészeti Akadémia (1) Magyar Országgyűlés (1) magyar úszószövetség (1) Malév (1) Március 15 (1) március 15 (1) Martin Luther King (1) második menet (1) Matolcsy (2) McCain (1) Medgyessy (1) média (1) médiakapituláció (1) meghallgatás (1) megújuló energia (1) Mellár (1) méltóan (1) mélyszegénység (1) Menekülők (1) menekülők (3) Menekülők CÖF (1) Menekülők Sólyom (1) menekültek (1) mentő (1) Merkel (1) mérnöki kamara (1) migráns (1) Mikola (1) MNB (2) Molnár (1) Momentum (1) Morricone (1) MSZP elnökválasztás (1) MSZP székház (1) MTA (1) MTI (1) Mutyiország (1) MVSZ (1) Nagyjeszen (1) Nagy et Kiss Dávid (1) nanoprofesszor (1) Navracsics (4) NEFMI (1) nemcsakneki (1) Nemzeti-Burgtheater (1) nemzeti a dohánybolt is (1) Nemzeti Színház (2) nem pályázik (1) népszámlálás (1) netadó (2) netadó+? (1) ne arra figyeljenek (1) Nobel-békedíj (1) női politikusok (1) Norvégia (1) Norvég Alap (1) nővér (1) Obama (2) Ökotárs Alapítvány (1) okt. 23 (1) oktatásügy 2016 (1) Oktober 23 (1) ombudsman (1) önkormányzati választások (1) online media (1) orbán (1) Orbán (9) orbánesküvö (1) Orbán Viktor (1) Origo.hu (1) Örömóda (1) országgyűlés (1) ÖSSZEFOGÁS (1) összefogás (3) Ózd (1) Paks (3) Pályázat (1) pályázat (1) Pápaválasztás (1) pápaválasztás (1) paradigmaváltás (1) pártok (2) pedagógusok (1) pengésdrót (1) Pilatus (1) Pinocchio (1) Pintér (1) plágium (1) pluszegy (1) politika (47) Politikai kőr és kórkép (1) PR (1) predikáció (1) Pride (1) puccs (1) Putyin (2) Rák (1) rasszizmus (1) regisztráció (1) relaxáció (1) rend (1) rendelet (1) rendeleti kormányzás (1) rendőri védelem (1) Réthelyi (1) rezsi-rizsa (1) rezsicsökkentés (1) robbantóipari szakmunkás (1) röghözkötés (1) román (1) roma gyerekek (1) Róna Péter (1) Röszke egy újrajátszott kisérlet (1) RTL Klub Híradó (1) sajtószabadság (1) sajtós kóla á la Havasi (1) Salamon (1) Salgótarján (1) sátán (1) savasbácsi (1) Schiffer (2) schiffer (1) Semjén (1) semmire se! (1) Simicska (1) Sólyom (5) Soros (1) Stan and Pan (1) Stigelmayer (1) Strasbourg (1) sunnyogási törvény (1) Svájci támogatás (1) Svédország (1) Szabadság-díj (1) Szabó Máté (1) Szájkeresztények (1) számmisztika (1) számtan (1) szavazás 2014 (1) százasok (1) szegények (1) szegények püspöke (1) szegregáció (1) szegregált iskola (1) Székesfehérvár (1) szemétlerakó (1) szentmise (1) Szent Márton-nap (1) széthúzás (1) szexuális bűntény (1) Szilvásvárad (1) színészhallgatók (1) sziveszter (1) szobordöntés (1) Szócska (1) Szombathely (1) Szörényi (1) szóvívő (1) Szovjetunió (1) Szt. Erzsébet (1) születésnap (1) támogatók (1) tandíj (1) Tanévnyitó (1) tanulás (1) tapolca (1) TÁRKI (1) Tarlós (4) Tavares jelentés (1) TEJÓISTEN (1) TEK (1) telefonlopás (1) telefonlopás new (1) tényleges életfogytiglan (1) Tereskova portrék (1) természetvédelem (1) terrorcselekmény (1) terrorista (1) TETTEK (1) Török Gábor (1) Török Vona Orbán (1) törvény (1) trafikkör hálózat (1) trafikmutyi (4) Trafikmutyiiiiiiiiiiiiiiiiiiii (1) tündérmese (1) Tusványos (1) Tusványosésutána (1) Udo jürgens (1) új középkor (1) Ukrajna (1) ultimátum (1) ünneplés (1) USA (2) V.VI.VII.VIII. kerület (1) váasztás (1) választás (6) választási mese (1) Választás 2014 (1) vallás (2) válsztás (1) Varga (1) vasárnapi nyitvatartás (1) Vekerdy (1) Veszprém (2) Vidnyánszky (2) Vienna Opera Ball (1) Vígszínház (3) Viktor (2) vitriol (1) Viviane Reding (1) vizesvb (1) zaj (1) Zánka (1) Zeneakadémia (1) Zsigó (1) Zuschlag (1) Címkefelhő

2012.12.03. 18:25 Kényszerbagoly

Térdre csuhások, avagy a damaszkuszi út ki- és beteljesedése szent
páli idézettel megfejelve

Címkék: politika közélet vallás keresztény Orbán Viktor

Kisgyermek koromban rémesen hamisan énekeltem, de már akkor is tisztán hallottam 
saját hangbotlásaimat. Nem is beszélve másokéról, ami kifejezetten sértette a fülemet.
 Azt mondták, ez ritka adottság, hisz ha valakinek jó a hallása, 
az rendszerint tisztán is énekel. A hamis hangokat azóta is meghallom, énekelni már
 nem is próbálok, de balszerencsémre ez a tulajdonságom a prózai beszédre
 vonatkozóan is kialakult.
 Fülészeti jellegű kínjaim soha nem látott magasságokba repítettek az O.V. által írott/
felmondott, madridi Katolikus Konferencián elhangzott beszédet olvasva. 


A lenyűgöző álszentség már a bevezetőben tetten érhető, amikor szerényen
 visszautasítja a szokásos, poziciójának szóló laudációt nem mulasztva el, hogy 
legalább egy fricska erejéig alázza Amerikát, de csak szőrmentén, hisz a fő ellenség 
ezúttal is a demokratikus Európa, és őt fűti az alig titkolt, soha nem teljesülő revans
vágya amiért az Európai Parlamentben az autokratikus magyar átalakulásokat
 szemlélve nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt, elsődlegesen annak 
liberálisból sejthetően politikai hatalomért konzervatívvá váló miniszterelnökét 
ekézték.

Az őrtorony

A szónok kevés történelmi ismerettel dicséri a korai (vad) kapitalizmust, mely
 "a kereszténység nélkül nem jöhetett volna létre" (?!) ugyanakkor a gazdasági 
világválságot európai méretűvé zsugorítja, és megoldási receptként importálni akarja a “mi” fülkeforradalmi hevületünket, az állandósult lövészárok-ásást (lehetőleg 
közmunkásokkal) Szent Erzsébet, Puskás Öcsi és Kubala László mögé bújva. 
Politikai, messianisztikus küldetését “őrtorony” szerepkörben képzeli el, beszédéből
 kihagyva ezúttal a turul beleiből kibújó koppány népe iránti vonzalmát. Kétségtelen 
érdemeit a késői Gorbacsovtól düledező kádári szocializmus megroppantásában
 méltán hangsúlyozza, ismét a soha nem volt kommunizmus frazeologiáját használva,
 mely egykor arra szolgált, hogy hallgatói a mai magyar baloldalt véletlenül se
 keverjék az európai, ilyen jellegű pártokkal. Ez mára megváltozott, az európai
 szocialisták és liberálisok a sátán gyermekeivé váltak.

Az már szinte mellékes,
 hogy az előadó elegánsan elfelejti – mint rossz gyerek a gyóntatószékben - bevallani, 
hogy irányadó konzervatív politikusoknak hasonló a nézete, elég csak Barossot, 
Vivian Redinget 
említeni a Fidesz mumusai közül, nem is beszélve az e párthoz kapcsolódó szintén 
kritikus, “megtévedt” médiáról. 
A beszéd későbbi részében Orbán dicsőíti az ellenzéki véleményt lényegében 
kiiktató parlamentalizmust, mely lehetővé tette a néha piti pártérdekekkel versus 
Orbán érdekekkel megtűzdelt új alkotmány/alaptörvény elfogadását, a sarkalatos
törvényeket, a fékek és ellensúlyok lebontását (alkotmánybíróság, MNB, media-
függetlenség, bírók kényszernyugdíjazása, az adatvédelmi, kisebbségi ombudszmani
 hivatalok megszüntetése, hogy csak néhányat említsünk).


A magyar miniszterelnök néha valóban szerény, elhallgatja a kormány gazdasági 
alkalmatlanságát, mely keresztényi szemmel is 500.000 éhező gyermekhez, 3 millió 
szegénységben élőhöz és több tízezer hazáját elhagyó “kitántorgóhoz” vezetett, nem 
beszélve az új rabszolgaságról: a közmunkásokról. Nem véletlen, hogy a hetente-
havonta átalakított alaptörvényből kihagyták a munkához való jogot. Orbán szerint
 a keresztény Európa nem engedte volna meg, hogy az emberek eladósodjanak, elfelejtve a bankokon kívül az egyén és az állam felelősségét. Visszasírja azt az időt, 
amikor a kölcsönök forgalmát egyházi emberek hagyták jóvá, elfelejtve, vagy nem is 
ismerve az Istentől fő értékként ránk hagyott szabad akaratot.
 Orbán radikális átszervezést is igér és ehhez viszonyítva bagatell dologként említi a
 strukturális átalakítást. Csak nem festik már a fehér lovat ?

Ezen akar a neofita fideszvezér változtatni, 
pláne mióta rájöttek, hogy a polgári köröknél is hatásosabban működnek a 
plébániakörök és némi állami szubvencióért a vasárnapi szentbeszédekben burkolt, 
vagy nagyon is direkt módon a papok helyes politikai irányba is hajlamosak terelgetni
 a nyájat.


“A munka, család, hitel, nemzet mint fontos dolgok eloldódtak attól az erkölcsi
 alaptól amelyet a kereszténység jelent. Magyarországon az emberek 95%-a 
vallja magát valamely felekezethez tartozónak, de csupán 14% jár rendszeresen 
templomba” - mondja a vendégkeresztény. Ezen akar a neofita fideszvezér változtatni, 
pláne mióta rájöttek, hogy a polgári köröknél is hatásosabban működnek a 
plébániakörök és némi állami szubvencióért a vasárnapi szentbeszédekben burkolt, 
vagy nagyon is direkt módon a papok helyes politikai irányba is hajlamosak terelgetni
 a nyájat.
 Aztán jön az Orbán-féle megszokott csúsztatás és az “itt a piros, hol a piros” 
technikával az uzsorások bűnös bélyege ott virít a bankárok, szocialisták, a 
liberálisok, egyszóval a mai Európa homlokán.
 Azt elfelejti megemlíteni, hogy szeretett hazájának évente euro-százmilliárdokba
 kerül az unortodox gazdaságpolitika, és az a törekvés, hogy az IMF- Európai 
Bizottság a hiteltárgyalások velejárójaként ne rendezhesse észszerűvé a
populista nacionalisták kezében összekeveredett hamiskártyákat. (“ne azt nézzék,
hogy mit mondok, hanem hogy mit teszek- O.V.)

"Mélyen keresztény alapozású"

A beszéd utolsó szakaszában büszkén kérkedik vele, hogy a szerinte is inkább 
közömbös honfitársai torkán lenyomta/ták a “mélyen keresztény alapozású
 alkotmányt” és ez példa lehet minden diktátor, nemzetmentő előtt.
Némi bájos együgyűség után, melyet ismét az vált ki a szónokból, hogy miként 
válhatott a remekmívű alaptörvény (asztalostul, kerényistül, gulyás gergelyestül)
 az európai baloldal (súlyos amnézia: a Velencei Bizottság döntéseit, és az európai
 konzervatívok hasoló megnyilvánulásait illetően) céltáblájává. Elrejti bibliai jobb és bal orcáját és harcba hív, bevallva/kikottyantva, hogy Ő
 ezt a harcot (rapidan csökkenő számú-szerk.) övéivel még élvezi is. 
Aki a YouTube-on látta ádámcsutkája ugrálását, nyakkendőjének rángatását, az
 ez utóbbiakat legalább is kétségbe vonja, de megérti azt a leplezetlen negatív
 érzelemhullámot melyet az Európai Parlamentre zúdít.

Végül az orbánizmus végső sikerének záloga - melyet keresztényi szeretettel kínál a 
spanyoloknak - a személyes példaadás: ennek jellemzésére kölcsönzi Szent Pál
 korinthusiakhoz írott első levelét:

„Amit most mondunk, azt komolyan kell venni, vagyis olyan politikára és olyan
 vezetőkre van szükség, akiknek a kultúrája arra épül, hogy nem irigykedik, nem 
kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát,
 nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az
 igazsággal. Ha ezt nem tudjuk a magunkévá tenni, sosem lesz többségünk az európai 
politikában. Ez a legnehezebb a politika világában, de, tisztelt Hölgyeim és Uraim,
 nem látok más utat a politikában sem, amely ne a kárhozathoz vagy a bukáshoz
 vezetne. Járjunk hát ezen az úton, kedves Testvéreim!”


Akik ott ültek, nem ismerik közelről az előadót, de én azt mondom: Pávatáncos, hagyd 
békén a hitemet!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kenyszerbagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr934945634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.