Még ki sem kerültek az első Kávé-Hoffmannn-féle falansztergyerekek az iskolából, még várat magára a széklábfaragó Michelangelo-nemzedék, de az esti iskolás felnőttek  -a közmédiának hála- már bebiflázták az új tananyagot. Még soha nem volt olyan harmónia a család-gyerek-iskola háromszögben, amilyet orbánia ígér a szebb jövőben. Az emberek elvesztették erkölcsi érzéküket, olyan címmel lehet újságot megjelentetni, hogy "Jóri miatt elítélték Magyarországot", vagy például visszhangtalan maradt az a stasbourgi ítélet, mely a vallásszabadságot és egyesülési szabadságot megsértőnek ítélte a Kávé és kétharmada által megszavazott szégyenletes egyházügyi törvényt. Tudják, azt amit az hazai alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezett, de a jobbanteljesítők erre válaszul beemeltek az alaptörvénybe. Sokan, sokszor azt hittük, hogy ennél már nincs lejjebb, de tévedtünk.  Én Schiffer András Egyenes Beszédben nyújtott alakítását tartom mostanáig a hazai negatív rekordnak. A LejtMenet Pártjának  elnöke kész koreográfiával és mondanivalóval érkezhetett Kálmán Olga stúdiójába. Játszi könnyedséggel elérte, hogy  -kis túlzással- alakításával  nagyobb sajtófigyelmet vívjon ki  a közeledő uniós választások előtt, mint Rogán és Simon az országgyűlési voksolás előtt együttvéve. Megjelenésekor nem lehetett nem észrevenni az arcáról sugárzó tragikus mélabút, mely szöges ellentétben volt az elvárható elégedettséggel, amit pártja parlamentbe jutása joggal kelthetett volna benne. Így a szerkesztőtől nem személyeskedés, hanem logikus kérdés volt, hogy "mégis mivégre ez a megmagyarázhatatlan letargia". De ne szaladjunk ennyire előre!

A műsorvezető több meghívottjától érdeklődött, hogy mi a véleményük a legújabb hazai botrányról, a sutbadobott kávéi ígéretről a német megszállási emlékművel kapcsolatban. A válaszok mondhatni sematikusak voltak, mindenki úgy reagált, ahogy európai politikushoz, politikushoz, emberhez illik. Nem így Schiffer!  A 444.hu tudósítása szerint a következőket bírta mondani: "az ellenzéknek inkább most tanulnia kéne választási eredményéből, mintsem az emlékművel foglalkozni." És ekkor a kitűnő műsorvezető tényleg hibázott, óvatlanul besétált a schifferi csapdába. Mentségére legyen mondva, hogy helyében más is ezt tette volna, és láthatóan a véleményformáló újságíróknak és értelmiségieknek még mára sem esett le a tantusz! Mert az egyedüli helyes és helyreutasító válasz ez lehetett volna: nem értem önt, az egyik nem zárja ki a másikat, mint amikor gyümölcsöt kér, alma meg a körte, érti?

De Kálmán Olga komolyan vette a provokátort, gyanútlan volt akkor is, amikor a tisztakezűnek hirdetett LejtMenet Párt vezetője még kéretlenül azzal is szórakozott, hogy a felhúzandó giccstömeg művészeti értékét nem tudja megítélni, mert nem szakember (sic!) Eddig még uralni tudta a helyzetet a házigazda, de amikor Schiffer abszurd állításainak alátámasztására nem érveket hozott fel, hanem saját családi halottait, a műsorvezető knockout-ot kapott.

A szituáció iszonyatos dilemma elé állította Magyarország legjobb riporterét, ha tovább kötözködik a halottait csatasorba állító megemlítő vitapartnerével, csak veszíthet, igaza ellenére a közutálatnak teheti ki magát. Bár a kelepce mélységét és sötétségét nem fogta fel, tehetségével megsejtette, hogy el kell térnie a szakma szabályai adta keretektől, és meg kell mutatnia érzelmeit, mély emberi felháborodását. Ösztönösen oldotta meg legjobban a feladatot.

Ertsey Katalin (http://expomilano2015.hu/?page_id=504) egyszer az Egyenes Beszédben azt mondta, hogy Schiffer tehetsége csak a fiatal Orbánéhoz hasanlítható. Vigyázzunk, mert ha hatalmat kap, túl is szárnyalhatja őt.