Aki szereti használni a szürke kis sejtecskékek a kemény borító alatt, az régen sejthette, hogy nemzetünk vezetője (volt ez már összevonva is) régen kijelölte mindnyájunk számára a putyini utat, melynek csak hordaléka az illiberális demokrácia tusványosi víziója, lényege az egyszemélyi hatalom, lehetőleg korlátlanul és végeláthatatlanul. Ha a jelzőpóznákat nézzük érdemes megemlíteni Kávé, Fejtővel való első találkozását éppúgy, mint a korona parlamentbe telepítését követő kövériengedélyes sámántáncot, vagy az egyértelműbbeket: a félázsiai magyarságunkra utalást, a baltás gyilkos elengedését, a paksi szerződéskötést. A pávatáncos ütemérzékét megértve, tán jobban jártunk volna, ha rögtön 2010-ben lefagyasztjuk a Dunát, és közfelkiáltással királlyá koronázzuk, lett volna némi esélye, hogy megnyugszik Erzsébet és Harald között ücsörögve. Gondolom ebben egyetértenek velem a kehivegzált civil szervezetek is.
De kár sírni a múlton, ami elmúlt, elmúlt, a siránkozás nem magyar virtus, egymásra talált az orosz medve és a magyar páva. Ilyenkor persze az erősebb diktál, és nem lehet csak félig kurvának lenni, még ha tökön lábon is lőnénk magunkat néhanapján, ha belezavarodunk az illegetésbe. Tuskkal mindenesetre már nem tusakodunk (bocs), úgyis elviszi a szél (még nagyobb bocs). A hagyományos lengyel-magyar barátságot meg fölülírja a régi, megbonthatatlan szovjet-magyar.
És itt kezdek aggódni! Én ugyanis iszom Kávé minden mondatát, így még emlékszem azon szavaira is amikor kijelentette, hogy "nincs erős ország tiszteletreméltó hadsereg nélkül. Na igen, ezt vallja Putyin elvtárs is, és jó ha az ember főnökei mindenben egyetértenek. Látszólag jól működik a "hallod elefánt, hogy dübörgünk" effektus, amikor a nagy szellemi-szövetséges -még lapátolják a pénzt addig fizikailag máshol vagyunk- Kijevet fenyegeti,mi meg amúgy óvatosan kurrogva -egyedül az Európai Unióból- még ümcaccázunk is neki egy kicsinykét. De itt a baj, nézzék meg jól ki mellett fenyeget Putyin? Bizony, egy jókora korpulens tábornok hónalja alól. És mit mondott Viktorka, aki már maga sem az a snájdig fiatalember se benn, se kinn: "hogy nem állhatja a pocakos tábornokokat"! Hogy lesz ebből örök és megbonthatatlan. Igen, aggódom. Ismerjük a mondást, -melyre a cím is utal- biztos benne van az új tankönyvekben, hisz nagyon híres. Én csak jóindulatúan figyelmeztetek. Óva intem, kit is? Csak reszelgetem a körmeimet, és közben hülyeségeket beszélek.