Európában ma épeszű emberek és politikusok (fínom distancia) közül egy sem gondolja, hogy a menekülők áradatából adódó kihívásokat nem kell megoldani, azt sem állítja senki, hogy e tekintetben bővében vagyunk az időnek, de csak a legelvetemültebbek fordítják mások tragédiáját saját hasznukra, mossák össze a migránsokat a terroristákkal, a nőket megerőszakoló bűnözökkel, hogy aztán belpolitikai tőkét kovácsoljanak az emberek félelméből. A gyűlölet éberentartása minden autokrácia létérdeke, a szabadságától részben vagy egészében megfosztott szunnyadóagyú nép éberkómában tartásának alapja.
Idehaza a politikából élő hatalomgyakorlók úgy sziszegik a fogaik között a migráns szót, hogy nem kellően figyelve könnyen leprásnak véli jelentését a hallgatóság. A menekülők kifejezés nyilván a kormányzati belső kommunikációs tiltólistán járja a maga zegzugos útját. Hypersebességre váltott a kavarás. Nem tudni, hogy a boszorkánykonyhában a pocakos Baba, a guccis Kakastaréjos, vagy századunk Szóvívője főzte ki a kozmás plakátkampányt, és azt sem, hogy ki mondta ki először a pengékkel élesített kerítésbe zárkózás ötletét. Ki változtatta a drótháló nevét a közbeszédben GYODA-ról NATO kerítéssé. Azt tudjuk, hogy sem az árvizi hajós miniszterelnök, sem a férfias fácánvadász, sem a homályban is éleslátó hadügyér nem pózol a menekülőknek útját nem álló, de a gyerekeknek és asszonyoknak súlyos sérüléseket okozható határzár előtt. Az építésre Pintér rabjai és a rabruha hordására még nem kötelezettt közmunkások lettek kiszemelve. Az egész borzalmon semmit nem enyhít, sőt, hogy mindeközben Kávé depressziósarcú felesége -bőséges vakucsattogás közepette- adományt osztogatott a menekülő gyerekeknek. A következő csomagokba kötözőszereket is tegyenek.
Magyarország jelenlegi irányítói visszautasították a ránk jutó 700 fős kvótát (ennyi menekülőt kellett volna befogadni), és ezzel az aktussal egyedül maradtunk Európában. Persze a pénz folyik menekültügyben, a segítést a civilek végzik adományokból, az ellenpropaganda százmillióit a Kávé dirigálta kormány szórja a csókos zsebekbe.
Közben a katolikus egyház idehaza hallgat. Nemcsak nekem tűnt fel, nemcsak nekem fáj. A váci Beer püspök már többször megszólalt, nyomatékot adva a jézusi tanításnak, melynek gyakorlásában Ferenc saját példájával jár elől Rómában. Szelíd tetteit a szent felháborodás súlyos szavai egészítik ki, ha az emberi közöny és gonoszság életeket veszélyeztet, vagy megalázza a rászorulók méltóságát. A hazai állapotokról a segítő civilektől és a továbbjutóktól értesülhetünk.
A kereszténység álruháját magára öltő hatalom olvasgassa Ferenc üzenetét, melyet a vándorlók és a menekültek világnapján tett közzé. Vagy gyorsan találják fel az örök fiatalság elixírét, hogy elkerüljék a hitük szerinti? végítéletet. Volt fiatalok, volt demokraták, térdre, ahogy anno gúnyosan javasoltátok a parlamentben.