Iszonyú, többszörös tévedésben voltam, amikor megtekintettem a Belvárosi Polgári Szalonban készült videofelvételt. Először is az azon látottakból úgy ítéltem meg, hogy első hervadásukon már túljutott lelkes matrónák ülnek az intím szférájú teremben (később kiderült, hogy a színházi szakma színe-java), de persze az ember a saját szemének hisz. Másodszor azt gondoltam, hogy az Újnemzeti Színház (vagy Nemzeti a négyzeten?) igazgatója premier darabját népszerűsíti, és mint a megbízhatatlan pesti pletykákból hallottam, ez a darab Szigeti József ökökbecsű műve: "A csókon szerzett vőlegény", és a direktor szokás szerint magával hozta az egyik éppen ráérő szereplőt: a Ripacsot. Semmi kétség, gondoltam, a fickó öblösít, panyókára vetett kabáttal indít, majd a pihegő női kebleket látva hasig kigombolt inggel zár. Profi, csak szerepének megfelelően kicsit túljátssza a figurát. A számítás bevált, a szalon úrhölgyei tolongtak is a jegyekért a lajbis előtt. Mondják,hogy az új korosztályt mint új nézőközönséget, a Klebelsberg Intézet ennyi idő alatt még nem tudta prezentálni. Aztán ráadtam a videóra a hangot -bár ne tettem volna-, és rájöttem, hogy ez a Ripacs nem az a Ripacs, hanem a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott maga. Szerencse, hogy tévedésemet nem látta senki, bele is pirultam, szakértő szavait ittam volna, de nem voltam rá szomjas. Hypodipsiában szenvedett rajtam kívül Kulka János és Ungvári Tamás is, az eseményt követően a lajbihoz illő stílusban -hoztam is meg nem is- Vidnyánszky Attila, majd az MNO árasztási technikáját látva az újkegyencek hada is. Kapkodhatta fejét a nagy rendező, hisz erényeinek se szeri, se száma, aktuális hűsége töretlen, az idézett atv-beszélgetésből tudjuk, hogy Kávé (Kedves Vezető) búcsúbeszédével nemrég zajlott temetésen is a miniszterelnökkel való koccintás hagyta benne a legnagyobb nyomot. Az alkirály találkozott a kivel is? (" Én arról álmodoztam pár éve, hogy itt megnyerik a választást, aztán egy alkirály odakerül, és kézbe veszi a színészoktatást”). Hol alkirály van, ott királynak is kell lenni... Mátyás szobra eltünt a Parlament elől... A Duna jegén tán??? A nagy rendező igazi álma: nagyobbat ,mint Moszkvában... Lear királyi gondolatok... Képtelenség...Miért is??? Kihagytam a számításból a globális felmelegedést!
2013.05.27. 01:51
His majesty és az alkirály
Címkék: közélet király Kerényi Vidnyánszky alkirály
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kenyszerbagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr255319471
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.