Amikor a trafikmutyi miatti felháborodás tetőfokára hágott, már a Duna sem bírt a medrében maradni és kiöntött. Az ezüsthajóról gyorsnaszádra tömörült kalózok rögtön felismerték az eseményekben rejlő kommunikációs lehetőségeket, és a számban és fizetésben szépen szaporodó üdvhadsereg embert próbáló feladatok elé állította a korban és térfogatban szépen gyarapodó Kedves Vezetőt (Kávé). Eközben az embereknek még fülébe csengtek a tudjisten milyen kormányzati rangban lévő főkommunikátor -nem a szenátor, a szakállas- szavai, miszerint; megmentik a hoppon maradt trafikosokat. A szinte teljesíthetetlen feltételekre, a botrányos helyszínekre alig jutott figyelem, a Kávé által veszekedős, félázsiai népnek titulált emberek elindultak gátakat építeni, és közben napi 24 órában hallgatták, hogy Kávé egyszemélyben vészhelyzetet rendel el. Kit érdekelt, hogy közben az ügyészség elutasította a hozzá minden megyéből érkező kérelmeket, melyeknek tárgya az volt, hogy Polték vizsgálják meg a trafikos pályázati eljárás törvényességét. Ugyanakkor nyomozás indult személyes adatokkal való visszaéles miatt (a célpont a leleplező?). De nem lehetett erre figyelni, mert az áradás félelmetesre duzzadt, még a vezér is fáradt lett olykor, de nem lankadt! Sem ő, sem a piárosok. A trafikboltok portfoliója is szépen duzzadt, a profiton kívül növelték a választékot is, olyan semmiségekkel, mint lottó, sorsjegy, szeszesital, energiaital, kávé, ásványvíz, üdítő, újság, és az ifjúság végleges távoltartása érdekében a fagyi is felkerült a listára. A parlamenti szavazásnál a honanyák és honatyák csónakázó része boldogan kimondta az ament, aki mégsem (4), annak a fele csak az esőben kapott napszúrás miatt szavazott rosszul.
Az eső tovább esett, a Duna áradt, és a túlmozgásos PR stáb agya is átmosottá vált. A hadügyminiszter, (akit megbízhatatlan lumpen elemek szerint kisebbségi érzések gyötörtek, Bakondi, Pintér, Tarlós főszerepei miatt) egy merész húzással Tát polgármesterének kérésére drónokat szalajtott az égre, azzal szemlélendő az árvízi helyzetet. A visegrádi Kávé-fiaskóról meg ne is beszéljünk, mert a magyar oknyomozó újságírás szégyene, hogy csak homályos, kérdőjeles stílusban tárták az olvasók elé az esetet, amikor állítólag az árvízzel két oldalról is nyomorgatott Visegrádiak piros szőnyeg, fogadásra építendő gát helyett eltessékelték a miniszterelnököt. ("a védelmi tanács kiszámolta, hogy 150-200 ember egynapos munkájára van ehhez szükség és 150 ezer feltöltött homokzsákra. Iszonyatos munka, erre idő és ember sincs, mert Orbán érkeztetésén kívül, védelmi szempontból semmi értelme sincs a munkának. A levél szerint a kormányfő mégsem állt el a tervétől, egy hajóval jelent meg, és megpróbált kikötni egy töltés mellett. Óriási hullámokat vert, a töltésen az emberek szentségeltek, hisz a hullámok a frissen épített homokzsákgátat veszélyeztetik. Ráadásul ilyen helyzetben tilos a hajóforgalom. Az Orbánnal felszerelt hajó végül megfordult, mert nem talált alkalmas helyet a kikötésre"- terjedt a facebook-on) . A story persze hihetetlen, és még nagyobb hazugságnak tűnik, hogy utána Kávé helikopterrel akart leszállni a várkertben, de a biztosítást adó gépkocsiknak a homokzsákos teherautók nem adtak elsőbbséget. Egy biztos, Visegrádról nem esett több szó...
A demokratikus ellenzék (nem először) mélyen hallgatott, nehogy az "Árvízi Hajóst" érő kritikák visszafelé süljenek el, csak a külföldi sajtó értetlenkedett itt-ott a félreértelmezett miniszterelnöki szerepvállalásról. Több orgánumban is megjelent, hogy a hófúvásos tavaszi fiaskót igyekszik feledtetni Kávé. Pedig az igazság sokkal kézenfekvőbb: a hamvadó cigarettavéget, vagyis a választásokat is döntően befolyásolható trafikmutyit akarták a sok vízzel végleg kioltani. Úgy kalkulálhattak, hogy a demokratikus ellenzék önkéntes némasági fogadalma, a sikeres, túlpiárolt Kávés védekezés (mely legfőképp a védekezésben részt vállaló zemberek dicsősége és nem másé),és a minden témára napok alatt ráunó maroknyi ellenzéki média nem fogja ismét elővenni a témát. De tévedtek! A pislákoló lángocska új erőre kapott, mert mindent még nálunk sem lehet szőnyeg alá seperni víz alá lapátolni. A víz apad, a botrány dagad. Újabb és újabb részletek kerülnek napvilágra. Ahhoz, hogy ezt a MUTYIT elfedjék nem elég az árvíz és a napokig zuhogó eső, valami több kell...Valami ilyesmit kellene a gátakon bemutatni, de látni fogják, még őt is megállította valaki...