Vasárnap három órakor indult el a terrorizmus elleni tiltakozó megmozdulás, a "köztársasági menet" a párizsi République térről, hogy másfélmillió -zömében- francia állampolgár az áldozatok hozzátartozóinak és a világ politikai vezetőinek részvévetével demonstrálja rendíthetetlen hitét a sajtószabadság, a köztársaság és a rettegésbe nem szorítható demokrácia mellett.
Az első sorban meneteltek az áldozatok hozzátartozói, a másodikban feltűnt a magyar miniszterelnök is (Lk 14,7), útban Zürich felé félúton, ezúttal nem vonaton zötykölődve, hanem OTP magángéppel, magánTEKvezérrel, magánigazságügyiminiszterrel, magánmikrobusszal érkezett. Hál'Istennek visszafelé még elérte a focigálát, de előtte sajnos még megnyilvánult, hogy pótolja a kimaradt pénteki birodalmi közrádiós fejtágítást, ezúttal "európai" dimenziókban. Ő egyedül beszélt, de mi tízmillióan pirulhattunk -minusz Lyobbik, Rogán, és Hajdu - miatta. Szavait nem idézem, mert nem illik locsolni a gyomot, sem trágyázni a sivatagot. Földes Andrásnak igaza lehet, vagy valóban távolodunk Horthytól, és immár a középkorban vagyunk, vagy ez az illiberális rémálom összeszedi a magyar történelem minden mocskát, koroktól függetlenül.
A magyarok véleménye az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint pozitívan változott a szegények megsegítésével kapcsolatban. Tán -a netnek is köszönhetően- igazabban eljut sok emberhez a krisztusi tanítás lényege Ferencen, a pápán keresztül, mint a kegypénzzel pórázon tartott hazai egyházfiak némelyike által. A váci püspök, Beer Miklós Jézus ügye melletti tanúságtétele idehaza sem egyedülálló, de sajnos -ahogy ő is mondja- nem is általánosan jellemző. A magyar állam illetékes szervei -az ebülszerzett kétharmados kisebbség törvénykezési háttere által támogatva- a Kedves Vezető szájaíze szerint bánnak a menekültekkel.
Nem véletlenül tette fel hát a kérdést a Le Monde: mit keresett Kávé Párizsban a felvonuláson. A pátoszt kedvelő vezetőnknek és csatlósainak még több -általuk nemkívánatos bevándorlónak bélyegzett- magánszemély is leckét adhatott volna egyetemes erkölcsből és az Európai Unió alapeszmeiségéből következő gondolkodásmódból; az egyik, a kóser boltban dolgozó egyetemista, Yohan Cohen, aki élete árán mentett meg egy hároméves gyereket. Sikerült kicsavarnia a fegyvert a gyilkos kezéből, de használni már nem maradt ideje, a terrorista marokfegyveréből érkező lövés véget vetett életének. A másik két -példaként állítható- muszlim vallású francia fiatalembert nemzeti hősként ünnepli hazájuk. Malek Merabet algériai-francia, a meggyilkolt rendőr testvére. Szavait érdemes szó szerint idézni: "Üzenem minden rasszistának, iszlamofóbnak és antiszemitának: Nem szabad a szélsőségeseket összekeverni a muszlimokkal! Őrült embereknek se bőrszíne, se vallása nincsen.." Lassana Bathily, a harmadik, mali százmazású muzulmán fiatalember -Cohenhez hasonlóan- a kóser bolt alkalmazottja volt, 15 embert menekített a pincébe, és a rendőrök neki köszönhették, hogy a rajtaütés emberáldozat nélkül zajlott le. És tanulhatna Kávé civil kurázsit az amerikai ügyvivőtől is, aki diplomáciai küldetését a fidesz-zavarosban is igazi férfiként teljesíti: ő Szt. II. János Pál pápa tanításán kívül, Szent István intelmeire hívta fel a párizsi szégyenokozó és mindenki figyelmét facebook oldalán; "A telepesek különböző országokból jönnek, tehát különböző nyelvet és szokásokat, különféle tudományt és fegyvereket hoznak magukkal, melyek mind a királyi udvart díszítik és teszik naggyá, egyben elrettentik némely idegenek arcátlanságát. Egynyelvű és egyszokású királyság gyönge és törékeny".
Az államalapító király intelmeit úgy látszik nehezebb megérteni, mint a csillogó istváni koronát fetisizálni. Ha ezt a Párizsban esett, a magyar miniszterelnök által okozott gyalázatot szó nélkül tűrjük, ránk is ég a kávéi szégyenbélyeg. Mi európaiak vagyunk. Ő maradjon "fehér".