Nem tudom más családokban hogy zajlottak az április elsejék, de nálunk külön szertartása volt ennek a napnak. Mi gyerekek nagyon figyeltünk és készültünk, hogy édesapánk ne tudjon átverni minket. Ő azonban évről évre a jeles dátum valamely pillanatában komoly arccal, életkorunknak megfelelő szellemi szinten mégis elsütött egy kapitális hazugságot, melyet mi rendre benyaltunk, hogy aztán a nap hátralévő részében, az átverésre felettébb büszke apánkkal együtt derüljünk a jól sikerült lódításon.
Ezek az emlékek jutottak eszembe, amikor népünk atyja, Kávé (Kedves Vezető), időt és energiát nem kímélve elrepült Strasbourgba, hogy a EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) által már elfogadott Tavares nevével fémjelzett jelentés EP-i vitájában résztvegyen. A kapitális, elsősorban személyes, másodsorban kormányzati jogos fiaskó után a kézből evő hétharmad sgítségével, a szégyenbélyeget mindnyájunk homlokára igyekezett ráégetni, és az Országgyűléssel -miniszterelnöki felügyelet mellett- elítéltette Brüsszelt. A hülyének nézett magyar népnek a témaként fel sem merült rezsivédelemről, gyámságelhárításról szónokolt, április elsején július negyedikén. A narancsuralom kommunikációs Paganini-jei az Európai Parlement határozatában nem a tartalomra, hanem a jelentéstevő karakter-gyilkolászására koncentráltak, Tavaresből megpróbálva товарищ-t csinálni, hátha a félázsiai veszekedős népnek elég a két szó hangzásának hasonlósága, hogy a negatív érzelmek elöntsék az össznemzeti szürkeállományt, és a vörös köd megakadályozza a lényeg megértését, miszerint: a magyarországi változások rendszerszintűek, és azok trendje összeegyeztethetetlen az uniós szerződés kettes cikkében (emberi jogok, demokrácia és jogállam) foglalt értékekkel. A második cikkely megszegésének a veszélye a hetes cikk (szavazatmegvonás) alkalmazásához vezethet.
De mit jelent ez magyarul, közérthetően? Igaz-e, hogy a jog az csak csűrcsavar, az etika, pedig, mint az erkölcs filozófiája, csak a köldöknézegetős értelmiségieket érdekli, a jónépet, pedig csak a kenyér és tej ára, Cicollina bugyingója, a politikai életben is kitűnően cselező élsportoló hajmérete foglalkoztatja. Az írástudók felelőssége a minimális közérthetőség hiánya! Trafikmutyinak, földzabrának kellet jönnie, hogy tömegek is megértsék mi folyik itt (lassú víz partot mos, mégha Orbán talajt foghatott volna a visegrádi gáton, akkor is). És hogy értik az emberek, azt jelzi a fidesz elveszített másfélmillió bólogatójánosa, a magyarok 80%-os aránya, akik azt mondják, hogy rossz irányba mennek a dolgok. És mi a lényeg; az alaptörvény (a fiúk támadása előtt a szűz-hajadon neve: Alkotmány volt). Ez a négyszer bütykölt műgránit veszi el előlünk a levegőt, zár betonszarkofágba minket, kergeti vissza Szent István népét Európából keletre, és onnan is messzebb, vissza a purgatoriumba horthy fehér lovához., nyírő nyikorgásához, a röhögnivaló tormai leszbikus fasizmusáig. A még mindig nyűglődő demokratikus ellenzék ostorozta a gazdasági, oktatási, egészségügyi és szociális koncepciótlanságot, vakként nem látva, hogy csak egy cél van a kétszeres nem várt vereség után; a hatalom 20 éves megragadása, ahogy Mikola az önjelölt próféta elkottyintotta. Ehhez kellett Sólyom azonnali röptetése, a magánnyugdíjkassza einstandolása, a gazdasági növekedést husszútávra befagyasztó, multikat, bankokat sújtó különadók, tranzakciós adók etc. bevezetése. Ezek a pénzek segítettek a költségvetési hiány 3% alá szorításában, hogy kikerülhessünk a túlzottdeficit eljárás, így az EU szoros pénzügyi, gazdasági folyamatellenőrzése alól, hogy felépíthessük Mutyiországot. Azt a pávatánc hivatott szolgálni, hogy a valóban létező kettős (nem mérce) beszéd elfedje a lényeget. Jánus-arcú nemzetmentő atyánk az európai normákat meghágó törvénykezés napvilágra kerüléseikor mindig kézséges korrekciót igért odakint, itthon szabadságharcról regélt, majd a következő alaptörvény-módosításkor kamatostól visszapakoltatott mindent, sarkalatos törvényekkel, előzőleg alkotmánysértőnek nyilvánított passzusokkal együtt. Az MNB matolcsyzálásával, az alkotmánybíróság kibővítésével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megszüntetésével, az obudsmani rendszer lassú kivéreztetésével (Szabó Máté mandátuma szeptemberben lejár) etc. a fékek és ellensúlyok eltüntek a gyorsnaszádról. A jó atya közben figyelt az ő népére is, bevezetésre került a persistáló április elseje; a végső soron a lakosság pénztárcáját laposító különadókat, népmentésnek, az átlagmagyar pénztárcáját alig befolyásoló rezsicsökkentést, egyenesen csak a megváltáshoz fogható nagyságúnak érzékeltették.
A nagy átverés az Unióban nem sikerült, hiába mozdult a göbbelsihez hasanlítható propagandagépezet a csak kötelességét teljesítő Viviane Redingre, hiába próbálták a -két magyar konzervatív alkotmányjogászt is tagjai sorában tudható- megfellebbezhetetlen tekintélyű, Velencei Bizottságot karneválos csőcseléknek minősíteni,akik szerintük nem azért jöttek a Navracsiccsal folytatandó tárgyalásra prekoncepcióval, mert a 4.0-át alaposan tanulmányozták, és az abból levonható következtetések egyértelműek voltak, hanem azért, mert "elfogultak". Hiába néztek rossz szemmel a néppárti Barossora, és hiába sértegette a fióknapoleon Merkel kancellárt, a demokraták utolsó szalmaszála, a minket is magába foglaló Unió végre megértette, hogy itt nálunk jelenleg semmi nem az aminek látszik, sem a hit, sem a hír, sem a családvédelem, sem a segélyprogramok, sem a nő- és gyerekvédelem, sem az esélyegyenlőség, sem a közbeszerzések, sem a demokrácia.
Persze, hisz az egész gépezetet a pávatáncra, másképpen a honfoglaló magyarok nyilazási technikájára építették fel; tégy úgy mintha menekülnél, kerítsd be az ellenfelet, és hátulról nyilazd le. Másképpen, a XXI. századi nyelvére lefordítva:tégy úgy mintha Szent István örököse lennél, szerezd meg az évi 1000 milliárdot (itthon hirdesd, hogy csak azt kapjuk vissza, amit befizettünk, 1milliárd=1000millió HUF), közben kaccsingass keletre az azeri hősön, közös bélyegkiadáson, török elnökön, orosz vezéren keresztül. Ha ezt észreveszik, nincs bocsánat, a kétharmad kreatívan megfordítja a képletet, nem mi, hanem az Unió él vissza a demokráciákban természetes bizalommal, ez Kávénak is nagyon fáj,és esze ágában sincs elfogadni a fölényes többséggel meghozott határozatot, a Koppenhágai Bizottság független szakértőinek majdani véleményét. Az Európai Parlament képviselői nem is értik, de magyarázatot remélnek a kétharmados skandalumról. A pesszimisták, vagy realisták a legrosszabbtól tartanak. Jogos a kérdés: képesek lesznek-e elszakítani a demokratikus világhoz kötő utolsó szalmaszálat is régvolt ifjak ? Lehet, hogy már régen hallanunk kellene a búcsúszimfónia dallamait, de mi még mindig süketek és vakok vagyunk, mire várunk...
