Cipeled a nemzet súlyát,
Dicső, nagy Vezér!
Hátizsákod rekeszébe
Szívünk belefér.
Oh, ha egyszer csatja lennék
Ama zsáknak én,
Minden napon Veled kelnék,
Te pálinkás ég!
Homlokodnak mély ráncait
Elsimítnám mind,
Megosztanék én Tevéled
Örömöt és kínt.
Nyíljon zsákod nemzetednek,
Magyar Messiás,
Kezedbe már jogar kéne,
Válladra palást!
Kiáltsuk ki Duna jegén,
Kávé a király,
Repítse őt a Sándorba
Sok fehér sirály!