Vannak olyan események, amelyekkel az ember azért sem foglalkozik, mert úgy érzi, hogy az azokban való legkisebb részvételtől maga is beszennyeződik. Ilyen történés -a most ismételten napvilágra került- Kiss László szövetségi kapitány 1961-ben megesett -csoportosan elkövetett- nemi erőszak ügye, mely nagy sajtóvisszhangot váltott ki.
Amiért mégis úgy döntöttem, hogy tollhegyre tűzzük a témát, az a körülötte lévő egyre mocskosabb polémia, és a napról-napra követhető, profi kommunikációs szakemberek által irányított szerecsenmosdatás.
Minden tisztességes ember számára komoly erkölcsi dilemma, hogy több évtizeddel ezelőtt elkövetett, bármilyen borzalmas tettért, ha az illető megbűnhődött érte, és azt megbánta, joga van-e másoknak újra számon kérni a hajdani cselekedetet. Pláne ha a rendelkezésre álló információk szerint mögötte egy tisztességes életút áll. Erre azt hiszem az a helyes válasz, hogy vannak olyan bűnök, amelyek erkölcsileg soha nem évülhetnek el, annak ódiumát a hajdani elítéltnek -legalábbis lelkében- örökre viselnie kell. És ilyen szempontból közömbös, hogy a törvény által rámért büntetést leülte-e. A sajtóban megjelent bírósági jegyzőkönyv beszámolt a szexuális erőszak részleteiről is. Lefogásról, az ájult áldozat Kiss által harmadikként való megerőszakolásáról, az úszónő -erőszak utáni- begyógyszereléséről is pontosan beszámolt a Privát Kopó.
Kiss László első megszólalásai a joggal elvárható, bűnbánó attitűdöt tükrözték “Sosem lépek túl rajta" - amivel átmenetileg hitelessé tette, hogy egy életen át hordozta szörnyű tettének súlyát.
Aztán új fordulatot vett az ügy, a hajdani megerőszakolt fiatal nőt 2016-ban újra megbecstelenítik, persze most már csak az emlékét, hiszen halott. Egyenlőre nem tudhatjuk, hogy a bizonyosan tönkretett élet milyen hosszú volt, hogy hordozta a fiatal lány később, felnőttként a feldolgozhatatlan lelki és vélhetően testi sebeket. Van-e élő családtagja, vagy ismerőse aki megfelelő erővel meg tudná őt legalább most védeni.
Gyárfás Tamás, az általa vezetett úszószövetség és az úszóedzők értekezletén biztosra ment. Először szavazás, aztán jöhetett a vita. A Kiss melleti kollektív kiállás után az elnök végig roadshow-zta az egész magyar médiát. Miközben határozottan kijelentette, hogy nem ismerte ilyen mélységében a sötét múltat: "egy nőügy--nek tartotta", egészen hihetetlen dolgokat hintett el hallgatósága körében.
De mielőtt erre rátérnénk, hogy gondolhatta, hogy pusztán egy nőügyért ítélnek valakit 5, majd másodfokon 3 év börtönre? Mint elnök, miért nem nézett, nézetett utána a tényeknek, vagy miért nem beszélt az érintettel, legalább a tucatnyi kitüntetésre való felterjesztések alkalmából? De nézzük tovább; hogy akarja bemagyarázni mindenkinek Gyárfás, és rajta keresztül Kiss, hogy a befolyásos papa (főrendőr ?) áldozata a három úszó, amikor az elkövetők folyamatos kimenekítése történt a börtönből, a szabadulás után pedig nyílegyenes karrier várta K.L.-t? Szintén Gyárfás:"Én akkoriban biztos nem engedtem volna edzőként tevékenykedni, nem lehetett volna apácazárdában nevelő". "Szörnyű amit tett, de csodálatos amit azóta művelt". Majd mentegetőzve, de felvezette az elnök Kiss újkeletű "bűnbánatát", hogy a tinédzser lány "kapható" volt, és nem is volt erőszak. Gruppenszexben nem szokták ketten lefogni az áldozatot, befogni a száját, hogy ne tudjon segítséget kérni...55 év után, 55 év után, szajkózta Gyárfás. "A legfontosabb Kissnél a mai embersége, tisztessége", pedig ekkor már ismerte a "nőügyet".
Az a védekezés amit Gyárfás, -volt kommunikációs guru- Kiss védelmében, és Kiss sugalmazására előadott kiver minden biztosítékot. A bántalmazott nők és a megerőszakolt lányok-asszonyok esetében a pszichológia könyvekben mint az elkövető legalantasabb védekezését tartják számon az áldozatok moralis besározását. Feltételezve, de meg nem engedve, min változtatna, ha az úszólány -mások számára- szabados erkölcsi nézeteket vallott volna. Kit és mire jogosított volna ez fel? Lehet, hogy a magyar úszósport érdekében végül "berken belüli tanúk" majd azt állítják, hogy a három férfin vettek erőszakot?
Tehát ne feledjük, ez az újabb fordulat, Kiss László szerecsenmosdatása, Gyárfás szájával, K.L. historizálása alapján történik – hisz Gyárfás is arra hivatkozik, hogy a gaztett ilyen irányú, új tálalása Kisstől hallott információkon alapszik. Hol van már az ügy kipattanásakor tanusított "sosem lépek túl rajta mea culpája".
És akkor beugrott, hogy miért volt számomra kezdetektől disszonáns az úszókapitány egész hozzáállása. Azért, mert az még elképzelhető, hogy nem az ő hibája volt, hogy az eredetileg első fokon 5 évben megállapított, majd másodfokon 3 évre mérsékelt börtönbüntetésből 20 vagy 22 hónapot letöltve rögtön visszakerült az úszósport vérkeringésének élvonalába. De azt biztosan minden moralis minimummal rendelkező ember érzi, hogy egy olyan egyén, aki hajdan volt tettének súlyát méltósággal viseli, nem vett volna át kitüntetéseket garmadával, nem töltött volna be szakmájához szükségtelen közfunkciókat (alpolgármester), és nem hagyta volna, hogy városának úszodáját az eljövendő úszónemzedék példaképeként róla nevezzék el.
Mégegyszer mondom, több évtized távlatából erkölcsi dilemma lehetett sokak számára a jelenlegi helyzet megítélése, de a közben lepergett napok fényében én is egyértelműen azok táborát gyarapítom, akik azt mondják, vesszenek a riói aranyérmek, ha ilyen emberek irányítják a magyar úszósportot, és nevelik gyermekeinket. Ha kell építsenek mindent újra az alapoktól. És mindenki tűnjön el aki ezen ügy "K" vonalán adja a felső és legfelsőbb utasításokat.
http://www.mutargy.com/katalogus/18/festmeny_grafika/1/jelzes_nelkul_zsuzsanna_es_a_venek_fametszet_papir_uvegezett_keretben_1913_cm/176944/
