Részlet, Balog nyilatkozatából: "Tájékoztatom a honlap olvasóit és a nyilvánosságot, hogy a Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Ennek megfelelően a „lelkészi” címet sem használhatom." Szögre akasztotta hát lelkészi hivatását -sejthetően 2006 óta- a szürke eminenciásból -Paks óta már nem csak képletesen-, vörös eminenciássá előlépett volt háttérember, Kávé egyik legfőbb teoretikusa és bizalmasa, az EMMI csúcsminisztere. És hogy a sufniban a lelkészség melett a lelkiismeret is ott molyosodhat, azt jól mutatja politikusi pályafutásának szellemi hordaléka hozadéka.
Pályája ifjúkorától tele van ellentmondásokkal; tanulóként, a "Ki tud többet a Szovjetunióról" vetélkedő nyerteseként kiutazhatott a nagy testvérhez, de addigra ő és lelkész apja is lejtmenetbe került a Szu-t illetően, mert útját bibliacsempészettel színesítette. A civis városban lett kollégista, népszerű volt diákoknál és tanároknál egyaránt, a két úr szolgája szerep azonban nem ment neki, végül diáktársait "feldobta", oda lett a népszerűség. Később mégis repült a koleszból, nem volt jó akkoriban munkásőr előtt székely himnuszt énekelni, de empatikus nevelői hagyták, hogy leérettségizzen. Még később volt: esztergályos, ateista, katolikus és újra református, elvégezte a teológiát, megnősült, három gyerek után elvált, később új családot alapított, és sokat okosodott az NDK-ban és az NSZK-ban, mígnem a kilencvenes években -már lelkészként- az akkori fidesz bűvkörébe került, és mint famulus, éppen az emberi-jogi bizottságot vezető Fodor Gábor szárnyai alá. Kis túlzással, ő volt a párt 007-es ügynöke, mert az apai háztól a Dialógus csoportig, a demokratikus ellenzéktől a Vályi Nagy tanítványságig, Bölcskei püspökké választásáig, nyüzsögtek körülötte a kor által megnyomorított vagy éppen a kor rothadságának gőzén felemelkedő titkos ügynökök, így ő maga a téma szakértőjének számított. A "térdre csuhásoktól" a térdeljünk csuha nélkül lelki megújulásban nagy szerepe lehetett. Lelkészi sikerének köszönheti Kávé és Kövér barátságát, és -állítólag- hitük magvait is ő hintette el. Sikerrel segítette elő az idősebb Hegedűs elmozdítását és barátja, Bogárdi Szabó Istán kinevezését a dunamelléki kerület élére (ha jól számolom a MaNcs-ban közölt első NDk-út idejét, oda még Hegedűs jutatta ki). A Bölcskei-Bogárdi sakklépés már nem járt sikerrel. A jobboldallal szimpatizáló Bogárditól kulcsfontosságú mondatot idézett a Nari: "úgy tűnik, a Fideszt csak akkor érdekli a jóisten, ha hatalmon van".
De vissza a csúcsemberhez! Még egy kis főtanácskodás a Miniszterelnöki Hivatalban, majd főosztályvezetősdi a Köztársasági Elnöki Hivatalban, de ezek a posztok túl távoliak Kávétól, így továbblépett/léptetődött a belső körök felé, és lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. E szerepkörben fényesre nyen debütált és csiszolta tökéletesre a hoppmesteri szerepet. Képviselőség, államtitkárság, miniszterség a bevételi oldalon, lelkészség a kiadásin (2002-ben a református zsinat kimondja, hogy a politizáló lelkészeknek szüneteltetniük kell egyházi tevékenységüket). A kiadási oldal veszteséglistája azonban már 2006-ban bővült a lelkiismeret nevű megfoghatatlan izével is, hisz mint a parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága elnökének kulcsszerepe volt a borzalmas TV-ostrom eseményeinek egyoldalú interpretálásában. Ezen antré után már senkit nem ért váratlanul a háromlábú miniszter kitüntetési gyakorlata, a cigány gyerekek oktatása terén képviselt nézetei, a romák munkábaállításáról vallott agyrémfuttatásai.
Csak a németek ocsúdtak kicsit későn, előbb odaadták a csillaggal ékesített nagy érdemkeresztet vállszalagggal a "lelkészi jelleg" fenntartójának, majd rájöttek, hogy Balog a „szeretetteljes szegregáció" politikáját követi, amely azt célozza, hogy kisegítő iskolákban oktassák a romákat, amit a Emberi Jogok Európai Bírósága etnikai diszkriminációnak minősít, így vissza akarták kérni a babaruhát. A kultúra területén elég csak az álláshalmozó Vidnyánszkyra utalni, vagy az újabb botrányra, amit Jancsó halálakor előadott a minisztérium. A szociális intézményredszer haldoklik. Közben az EMMI vezetője két kézzel szórja a rezsi-rizsát, és bizonyíthatóan nem találja az igazságot. A gigaminiszter által elvetett mag, három év alatt lassan kivirágzik, nagyságra különleges, de messziről bűzlik. A szaga felér még a legfőbb főnökhöz is, már ha nem lenne mindenütt. A lelkész biztosan rossz cserét csinált főnökügyben. Előbb-utóbb rájön maga is.
Ps: és hogy nem tévedtünk: http://444.hu/2014/02/10/ne-tessek-azon-megsertodni-hogy-a-zsidok-deportalasa-csak-idegenrendeszeti-eljaras-volt-mert-egy-csomoan-igy-gondoljak/
