Kényszerbagoly

Kedves Testvéreim!

Ismételjük át még egyszer:

"Szent István király intelmei ma is időszerűek. Közülük az első a katolikus hit megőrzésére vonatkozik."Így kezdődött körleveletek 2009-ben, amikor felemeltétek szavatokat, és ezzel irányt mutattatok a híveknek az "ősmagyar szinkretizmus", úgy is mondhatnánk: ősmagyarkodó színkretenizmus ellen.

Később azonban, amikor Kávé beszédeiben mindennapos jelenséggé váltak  a püspöki levélben elmarasztaltak,   nem hallattátok többé hangotokat. És némák maradtatok a parlamenti sámántánc és az ópusztaszeri törzsfőnökbeszéd idején is.  Abban a szónoklatban pedig a Kedves Vezető keverte a turulból való kiáradásunkat a Jó Pásztor juhaiért érzett felelősséggel. Beszédéből úgy sejlett, hogy a juhokat nem a Fiú, hanem ő maga gyűjtögeti, de kis szerepcserék nagy embereknél nem számítanak. Ezen hozzáállásnak -a körlevelet kiindulópontként tekintve- volt előzménye (térdre, csuhások, cápalátogatás) és utózmánya is (Jézus Krisztus nevében tapsot kérek). Ezek ellen a történések ellen tapasztalt tiltakozáshiány vezetett az ópusztaszeri zavarosba, és még onnan is tovább. Hívőként egyre inkább úgy éreztem, hogy lassan elhomályosul a II. Vatikáni Zsinat útmutatása -a díszlovas vezette KDNP hathatós segítségével-, mely a "Gaudium et spes"-ben a következőket hirdeti: "az egyház semmiképpen nem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez". Ha a politikát a közjó szolgálatának tekintjük -bárcsak annak tekintené mindenki-, akkor Nektek az éhező gyerekek, a megalázott közmunkások és a kitaszított hajléktalanok képviseletében kellene megnyilvánulni. Az egyház lojalitását nem határozhatja meg a visszaadott ingatlanok száma, de még a rapszodikusan csurrantott pénzadományok sem.

Kedves Testvéreim!

"Szent István király intelmei ma is időszerűek. Közülük az első a katolikus hit megőrzésére vonatkozik."Így kezdődött körleveletek 2009-ben, amikor felemeltétek szavatokat, és ezzel irányt mutattatok a híveknek az "ősmagyar szinkretizmus", úgy is mondhatnánk: ősmagyarkodó színkretenizmus ellen.

Később azonban, amikor Kávé beszédeiben mindennapos jelenséggé váltak  a püspöki levélben elmarasztaltak,   nem hallattátok többé hangotokat. És némák maradtatok a parlamenti sámántánc és az ópusztaszeri törzsfőnökbeszéd idején is.  Abban a szónoklatban pedig a Kedves Vezető keverte a turulból való kiáradásunkat a Jó Pásztor juhaiért érzett felelősséggel. Beszédéből úgy sejlett, hogy a juhokat nem a Fiú, hanem ő maga gyűjtögeti, de kis szerepcserék nagy embereknél nem számítanak. Ezen hozzáállásnak -a körlevelet kiindulópontként tekintve- volt előzménye (térdre, csuhások, cápalátogatás) és utózmánya is (Jézus Krisztus nevében tapsot kérek). Ezek ellen a történések ellen tapasztalt tiltakozáshiány vezetett az ópusztaszeri zavarosba, és még onnan is tovább. Hívőként egyre inkább úgy éreztem, hogy lassan elhomályosul a II. Vatikáni Zsinat útmutatása -a díszlovas vezette KDNP hathatós segítségével-, mely a "Gaudium et spes"-ben a következőket hirdeti: "az egyház semmiképpen nem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez". Ha a politikát a közjó szolgálatának tekintjük -bárcsak annak tekintené mindenki-, akkor Nektek az éhező gyerekek, a megalázott közmunkások és a kitaszított hajléktalanok képviseletében kellene megnyilvánulni. Az egyház lojalitását nem határozhatja meg a visszaadott ingatlanok száma, de még a rapszodikusan csurrantott pénzadományok sem.

Bevallom, nem vagyok az a fazon, aki körmét rágva kucorog az Eurovíziós Dalfesztivál(ok) alkalmával a tv előtt, drukkolva a döntőbe jutott hazánkfia helyezéséért. Ebben a versenyben a szavazatokat a szakmai zsűrin kívül a hallgatóság adja, egyéni produkciókat látunk-hallunk, melyekben az előadó(k),  zeneszerző(k) és dalszövegíró(k) teljesítménye a meghatározó, és mivel nem népdalversenyről van szó, ezek inkább a globalizáció jegyében jók vagy rosszak, szerintem az évek folyamán inkább rosszak. A dalfesztivál lényege már régen a fesztivál és nem  a dal. Hogy mégis kibányásztuk a sarokból a ritkán nézett dobozt, az annak volt köszönhető, hogy Magyarországot idén egy szimpatikusnak tűnő, tehetséges fiatalember képviselte. Jó érzékkel a verseny végére, a szavazást megelőző rövid nótarészletekre "érkeztünk". Két dolog tűnt fel; hogy Gundel Takács Gábor úgy konferál, mint akinek zabszem van a fenekében, na és persze az osztrák versenyző, Conchita Wurst. Azt rögtön megállapítottuk, hogy amit és ahogy előad, az show a javából: a színpadi megjelenést és az előadói teljesítményt tekintve egyaránt. A szavazás során 290 ponttal győzött, tizenhárom ország a maximális tizenkét vokssal repítette az első helyre. Hamarosan nyilvánossá vált, hogy a résztvevő országok lakossági voksain kívül a szakmai zsűrinél is ő végzett az élen.  A 2014-es koppenhágai rendezvény központi témája stílusosan a tolerancia volt (nem csak ezért nyert). Érdemes megemlíteni még, hogy a fellépőkre  saját országuk nézői nem szavazhattak.

Restellem, hogy amikor 3oo.ooo honfitársam rabszolga-közmunkából tengődik, 6oo.ooo látszatszavazatijoggal rendelkező hazánkfia pedig az Unióban próbál  megélhetést találni, én felteszem a lábam az asztalra, és nyugodt szívvel várom jövendő főnököm, Lázár kamarás értesítését, hogy egy jó kis fácánvadászat közben megbeszéljük javadalmazásom részleteit. Mert ki mást alkalmazna az "annyit is ér" kancellár (8300milliárdot), ha nem engem, aki még őelőtte is átláttam a szitán, és helyretettem a norvégokat királyilag. Már 2012-ben éles levélváltásban -na jó, csak én írtam neki- voltam  Thorbjorn Jaglanddal, a norvég Nobel-bizottság elnökével, hogy az Európai Unió helyett a békemenetnek adja a díjat. Másodszor akkor húzták ki nálam a gyufát, amikor Bjørn Engesland, a zavaros nevű "Norvég Helsinki Bizottság"  nevében megírta a "Veszélyben a demokrácia és az emberi jogok Magyarországon" című pamfletjét, melyben megkérdőjelezte az új magyar alaptörvény nagyszerűségét, és azt állította, hogy az abban foglaltak gyengítik a hatalmi egyensúlyokat, szűkítik a sajtószabadságot, és hogy a kormánypárt kedvére módosították a választási törvényt, és még megfejelte azzal, hogy a kormány nem lép fel a cigányokkal szembeni gyűlöletbeszéd ellen. Kávé meg én rögtön replikáztunk, lelepleztük a norvégok orvoslopkodó hajlamát, és a bergeni fantomegyetemet. A király védelmében -nem Haraldra gondolok- hadat üzentem a széllovagnak, de akkor még nem gondltam arra, hogy némi undorral ugyan, de ne fogadjuk el a Norvég Alap 40 milliárdos adományát. De csak szép sorjában...Még jött a Jeszenszky-ügy: nem a kalacsnyikov, az 97-ben volt, hanem a cigányok házasodási szokásairól kifejtett gondolatfutam, melyet Osló nem fogadott kellő lelkesedéssel.

Cipeled a nemzet súlyát,
Dicső, nagy Vezér!
Hátizsákod rekeszébe
Szívünk belefér.

Oh, ha egyszer csatja lennék
Ama zsáknak én, 
Minden napon Veled kelnék,
Te pálinkás ég!

Homlokodnak mély ráncait
Elsimítnám mind,
Megosztanék én Tevéled
Örömöt és kínt.

Nyíljon zsákod nemzetednek,
Magyar Messiás,
Kezedbe már jogar kéne,
Válladra palást!                    

Kiáltsuk ki Duna jegén,
Kávé a király,
Repítse őt a Sándorba
Sok fehér sirály!

Még ki sem kerültek az első Kávé-Hoffmannn-féle falansztergyerekek az iskolából, még várat magára a széklábfaragó Michelangelo-nemzedék, de az esti iskolás felnőttek  -a közmédiának hála- már bebiflázták az új tananyagot. Még soha nem volt olyan harmónia a család-gyerek-iskola háromszögben, amilyet orbánia ígér a szebb jövőben. Az emberek elvesztették erkölcsi érzéküket, olyan címmel lehet újságot megjelentetni, hogy "Jóri miatt elítélték Magyarországot", vagy például visszhangtalan maradt az a stasbourgi ítélet, mely a vallásszabadságot és egyesülési szabadságot megsértőnek ítélte a Kávé és kétharmada által megszavazott szégyenletes egyházügyi törvényt. Tudják, azt amit az hazai alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezett, de a jobbanteljesítők erre válaszul beemeltek az alaptörvénybe. Sokan, sokszor azt hittük, hogy ennél már nincs lejjebb, de tévedtünk.  Én Schiffer András Egyenes Beszédben nyújtott alakítását tartom mostanáig a hazai negatív rekordnak. A LejtMenet Pártjának  elnöke kész koreográfiával és mondanivalóval érkezhetett Kálmán Olga stúdiójába. Játszi könnyedséggel elérte, hogy  -kis túlzással- alakításával  nagyobb sajtófigyelmet vívjon ki  a közeledő uniós választások előtt, mint Rogán és Simon az országgyűlési voksolás előtt együttvéve. Megjelenésekor nem lehetett nem észrevenni az arcáról sugárzó tragikus mélabút, mely szöges ellentétben volt az elvárható elégedettséggel, amit pártja parlamentbe jutása joggal kelthetett volna benne. Így a szerkesztőtől nem személyeskedés, hanem logikus kérdés volt, hogy "mégis mivégre ez a megmagyarázhatatlan letargia". De ne szaladjunk ennyire előre!

Nem kell a választási eredményt hetekig elemezni, akinek van füle a hallásra és szeme a látásra  az valami ilyesmit várt (persze azért hinni akartunk a csodában, a csodába) mert a kormány/fidesz által teremtett lehetetlen választási körülmények (pl.44%-kal lehet 2/3-ot nyerni) mellett a demokratikus ellenzék is "mindent megtett", hogy ne történjen meg a kormányváltás. Az ősbűn a kegyelmi pillanat elmulasztása volt, amikor az emberek még felkapták a fejüket, hogy Jézusom, miben is élünk, akkortájt  a Kónya-Árok féle bohócforradalom rázta fel  félázsiai nemzetünket, és a közvéleménykutatók az  MSZP-DK összefogást is elegendőnek mérték a majdani győzelemhez. Kávé a kétszeri -számára mélységesen megalázó- veresége után egész négyéves kormányzását egyetlen célnak rendelte alá, és ez a cél a hatalom megtartása volt buldózerrel és vasmarokkal. Ezzel szemben alig született meg a későbbi szolidaritás csírája, rögtön szakított a két főbohóc. 

Tisztelt lányok, asszonyok, szinglik és nyugdíjas matrónák!

Kiben bízhat egy magamfajta focival, hatalommal és az azzal együttjáró pénzzel foglalkozó vezető, sőt vezér, ha nem a nőkben! Hímsoviniszta volt párthelyettesem, a Nemzet Doktora nevében is először a szingli hordákat szólítom fel, hogy javítsanak valamit helyzetükön, és menjenek el szavazni, persze ránk! Csak a fidesz! Ezután a bajai asszonyokat kérem, hogy a sok fogdosásért, csókolgatásért cserébe, ne nézzék, hogy polgármesterük Zsigó megduplázta a magának a kiutalt benzinpénzt, mert más pénztárcájában kutakodni csúnya dolog! Én és kormányom mindig kiálltunk a nők érvényesüléséért, éppen ezért több általam kegyelt politikustársam második feleségnek titkárnőjét vette el. Asszonyok! Ne arra figyeljetek, hogy túlzsúfoltak az óvodák, hogy gyermekeitek csak agymosásban részesülnek az iskolákban, hogy az új oktatási rendszer eredményeképpen már most zuhanórepülésben vagyunk (PISA-jelentés), hogy fiaitok és lányaitok külföldre menekülnek, hanem helyettük is szavazzatok a folytatásra! Csavaros eszünkkel azt úgyis elértük, hogy ők ne szavazhassanak. Vegyetek példát Hoffmann Rózsikáról(3,24), aki kritikus helyzetben -amikor hazugságon kaptak- is tudja a válszt: "Elfogadom a miniszterelnök úr véleményét, mert rendkívüli képességű embernek tartom, aki Magyarország javát akarja teljes szívével." Az ilyen asszonyok még a kormányba is bekerülhetnek! De van föjjebb is: aki olyan szerény, mint sajátnevenincs Németh Lászlóné, aki még diplomáért sem tülekedik, a miniszterségig is viheti. Ha nincs is tárcája, azért példát vehetnek Hegedűs Zsuzsáról, a szegények megmentőjéről, aki Audi 6-ossal száguldozva segíti az éhező gyerekeket ,évi 12 millióért. Függesszék fel hát a vakkomondor símogatását, dobják sutba a konyhakötényt,  és rohanjanak szavazni. Férfitársaim nevében ezennel megigérem, hogy nem lesz fenyítés, semmi, de semmi háztartáson belüli erőszak! Tisztelt matrónák! Lépjenek ki egy napra a pénznyelő nyuggerek szerepköréből, és kövessék a mezőkövesdi Gitta néni mentalitását.

Önök pontosan tudhatják, hogy mit várhatnak tőlünk! Ne hagyják magukat félrevezetni! Holnap ismét jönnek a dorgos hétköznapok!

Kézcsókkal: Kávétok

A politológusok azt mondják, hogy az embereket nem érdekli a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen fékek és ellensúlyok lebontása. Sikerült elhitetni velük, hogy a hazai jogrend 700 törvényen keresztüli átalakítása bagatell dolog. Nem veszik észre, hogy a járomba most maguk dugják a fejünket, hogy az Európai Uniótól megvédő nemzetmentő, aki mellesleg visszavezeti az országot az újjáéledő Szovjetunióba -konkrétan Putyin ölelő karjaiba-, nem Magyarország népmesei ihletésű Ludas Matyija, hanem csak egy hüvelyknyi Mátyás, abból is a második.

Azt állítják egyes történészek, hogy a múltban van a jövőnk, és annyira csak a szennyes tisztáramosásával foglalkoznak, hogy a legszebb kelméinket is ronggyá szaggatják. Ferdén látó szemeikkel Horthyból hőst, Churchillből ellenséget kreálnak. 

Azt akarja elhitetni néhány lelketlen lelkész és kapzsi pap, hogy Krisztus nem maga a szeretet, hogy Isten személyválogató, hogy nem mindenkiért -csak sokakért- vállalta a megváltást, hogy neki kézzelfoghatóan kell az ország, a hatalom és a dicsőség, amit pedig soha nem akart., hogy nem ő van ott minden utcákról eltüntetett, sorsüldözött hajléktalan honfitársunkban, és városképet rontó ételért sorbanálló éhezőben, megélhetésétől megfosztott fogyatékos emberben.

A fene sem akart Kávé lányának esküvőjével ismét foglalkozni. Anno, szeretett népe tudomására hozta a mi Kedves Vezetőnk a könnymorzsolásos lelki problémáitól kezdve, az esküvői menűig az összes intim és kevésbé intim készülődési részletet. Szószátyárságát még Weöres pletykázó asszonyai is megirigyelhették volna. Leapadt, sőt mondhatni elenyészett a sajtómunkások iránti lelkesedése, amikor egyes firkászok a TEK esküvői táncrendjét kezdték firtatni, nem is beszélve a közpénzből történő útfelújítások érdekes történeteiről. Ekkor már dajcstomi is megszólalt, és illetékes elvtársként vendégként, a házigazdák "basztatásának" befejezését kérte, a csak rá jellemző finom stílusban. A Ráhel gyermekkorát is végigkisérő meghívottak között -ez a kiválasztottság közölt feltétele volt- olyan keresztapák is feltüntek, mint Tarlós és Pintér. Persze lehet, hogy a magyar Fouché, már a nász napján felbukkanó fatolvaj traktor ügyében nyomozott, celebnek maszkírozva magát. Az ifjú pár ugyanis  egy olyan -Tiborczék tulajdonában lévő- mezőgazdasági eszköz előtt pózolt, melynek ikertestvér-másolata lehetett a fatolvaj.