Kényszerbagoly

Nem jó nekem, három évesen kötelezően óvodába járni, mert a  családban a legjobb nekem, az óvoda ebben a korban csak kényszer -ha a családnak ezer ok miatt nincs más választása-mert a gyermeket a szülők, nagyszülők neveljék és ne az állam!

Nem jó nekem, hogy a büntethetőség korhatárát 12 évre leszállították, mert az én botlásom a társadalom bűne és esélytelenné válok a változásra!

Nem jó nekem, hogy a tankötelezettség korhatárát 16 életévben határozták meg, mert munkát nem kapok, és egy életre elkallódom!

Nem jó nekem, hogy 3 évre csökken a szakképzés, mert piacképes tudás nélkül csak rabszolga lehetek, és nem tudok szakmát váltani, újat tanulni!

Nem jó nekem, hogy egyenkönyvből, egyenvilágnézetet erőltetnek rám, hogy tananyagként betört a szenny és a bóvli az iskolákba!

Nem jó nekem, hogy brutálisan csökkenteni akarják a felsőoktatási keretszámokat, mert nem tanulhatok tovább!

Nem jó nekem a tandíj, mert nem tudjuk a családdal kigazdálkodni, a diákhitel pedig megnyomorít!

Senkinek nem jó, ha ezt teszitek az ifjúsággal, mert az "édes madár" vagy elrepül, vagy kalickába kerül.

Miért kell Michelangelónak széklábat faragni? (Madách: Ember tragédiája)

Berzsenyi Dániel: Az ifjúság

Karácsonyi meglepetésként, két napja az online media megírta, hogy a jövőben a legkorszerűbb és legdrágább terápiát nem kaphatják meg azok a rákos betegek, akiknek áttéteik vannak, és túlélési esélyeik rövidtávúak. Ma Magyarországon minden negyedik ember daganatos betegségben hal meg! A szájkeresztény egészségpolitika talán arra számított, hogy a fogyatékos emberek után a rákbetegek Tajgetosz felé terelése is viszhang nélkül marad. A felháborodás azonban mind a betegek és hozzátartozóik, mind az orvosok körében óriási volt. Nem is maradt el a Símaképű újabb szöcskeugrása... December 13-án -szerencsétlen nap- elmagyarázta, hogy a rendelet éppen a betegek érdekében készül a boszorkánykonyhában, mert a fránya orvosok sokszor akkor is adják a drága és korszerű terápiát a szerencsétlen betegeknek, ha attól állapotuk romlik, ők csak ezt akaják megakadályozni! Állami titkár úr! Az okfejtés szánalmas, a visszautasítás egyértelmű! Ön ne tudná, hogy ma a terápiát a beteg bevonásával onko team határozza meg, ahol a genetikai szinten működő molekuláris diagnosztika segítségével kerül a követendő protokoll kiválasztásra!

II.János Pál pápa visszavonulását élete utoló harmadában sok sötétagyú "követelte", nem értették, hogy a szentéletű pápa élete példájával hirdeti Krisztust, megmutatva a világnak a betegségben és öregségben rejlő teremtő erőt, a megváltó munkatársaként. Ő mondta, hogy minden társadalom annyit ér amennyit a gyerekekkel, a betegekkel  és öregekkel törődik. Na a mi kétharmadunk egy lyukas krajcárt se! És őszintén mondjátok meg nekem, apám, anyám, társam, gyerekem, vagy kormányom tagjai  fél-egy éve ér számomra többet, és hol a határ? A hatalom már kijelölte VIP kórházait, többet és korszerűbbeket, mint hajdan az "átkosban".  De figyelem uraim, a pokolban nincs VIP részleg!

Ma már nem tudjuk biztosan, hogy Salamon ie. 900 körül, vagy Ehnaton kortársaként ie. 1300 körül élt. Egyes Petőfi sírhelyét is kutató magyar tudósok azt is hirdetik, hogy az a bizonyos bölcs salamoni ítélet sem egészen úgy volt, ahogy az eleddig hittük. Mi az új verzió? Én így hallottam:                                                             

Salamon király éppen ítéletet hirdetett az eléje járuló két nő ügyében, kik közül az egyiknek gyermeke éjjel meghalt, mert anyja álmában agyonnyomta, a másik anya szintén újszülött gyermeke ép és egészséges volt. Az első asszony a gyermeket magának követelte, mondván, hogy a házban csak ketten tartózkodtak, és a másik nő kicserélte a gyermekeket. Salamon az Úr sugallatára bölcs itéletre készült; elhatározta, hogy parancsot ad a síró gyermek kettévágására és majd az igazi anya könyörgésével, sírásával igazolja, hogy övé a gyermek, míg a másik irigy, bosszúállónak az ítélet közömbös lesz.

Ekkor történt a baj! Megjelent Salamon mellett Sába királynője, aki tömjént, mirhát, selyemszövetet és szoros szövetséget (nagyon szoros, egészen az egybeolvadásig) igért a megigézett férfiúnak. A megbódult Salamon elfelejtette leállítani a kivégzést, így a gyermek meghalt. Nem is nevezték többet bölcs Salamonnak!                   Én nem hiszem el, és utólag is az eredeti változatnak drukkolok!                                                                          

"Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak"                      (Bölcs Salamon példabeszédeiből)

• Aki Orbán kedvéért az alapelveit is feladta

Nyolc évtizednek kellett eltelnie mire méltó helyét elnyerte György az apród. A  szocializmus vérzivataros évei után  sem került tudását és művészetét megillető magasságokba éppen csak harapdálta a Parnasszust, és lehet, hogy a kishitűeknek úgy tünt, hogy az aggkor felé közelítve már nem várható változás. Aki erre következtetett,  az nem tudja követni a Kedves Vezető eszejárását, ami persze egyszerű halandótól nem is várható el. Ki-ki a képességei szerint! A bírói kar színejavának kiebrudalása után következett a kórházigazgatók katapultáltatása, tudásra, érdemekre való tekintet nélkül a 62 éves korhatárra hívatkozva, kettétörve karriereket, megfosztva a társadalmat teljesítményük, tapasztalatuk gyümölcseitől.

De kinek volt közülük maga vágta apródhaja? És kinek volt közülük apródgerince? Tudták, hogy a gerincoszlop izomzat nélkül 2 kg súlytól is meggörbülne, és akkor még nem számítottuk a jellem és az erkölcs súlyát! Fekete felhők borítják a magyar kultúra egét!

Olvasom, hogy valahol északon békedíjat osztogatnak és ennek világraszóló jelentősége van! Rögtön arra gondoltam, hogy ezt az elismerést csakis Jeszenszky Géza oslói nagykövetünk kaphatta, a cigány népszokások és kultúra avatott szakértője és empatikus tolmácsolója. Aztán ránéztem a térképre és megállapítottam, hogy Norvégia nem Svédország, Osló nem Stockholm, így tovább kutakodtam.

Micsoda kapitális tévedés-döbbentem rá végül. Békedíjat csak békemenet kaphat, ezt még egy óvodásnak is illene tudni, így nem titkolt nemzeti düszkeséggel tanulmányozni kezdtem a díjazásra várók magasztos jelszavait. Ime rögtön az első: "Nem leszünk gyarmat!". Na persze  hogy nem, de ki a gyarmatosító? Megkérdeztem a menetben résztvevő barátaimat, magyarázzák már el, mert ahogy a földrajzi ismereteim hiányosak, a történelmiek is azok, hisz azt hittem, hogy ma már nincsenek gyarmatok. Türelmesen elmagyarázták, hogy Brüssszel Moszkva, és ezek a brigantiak bántják Magyarországot, nem tetszik nekik, hogy gyorsnaszádunk kidobja a fékeket és ellensúlyokat, hogy mindenkit megelőzve, sőt lehagyva példát mutassunk a világnak, sőt az emberiségnek, hogyan kell a karvalytőke által kavart viharban biztos kézzel élre kormányozni hajónkat. Ezért kellett a második békemenet-magyarázták jóindulatúan, mert Brüsszel, aki Moszkva, nem átallotta megtámadni a mi miniszterelnökünket és kormányát, vagyis egyenként minden magyar embert, mert "Mi érte!!" és "Ő értünk!!" ahogy a kalózok számára egyértemművé tettük!

Ezek után béke szállt a szívembe, minden a helyére került, rájöttem, hogy a földrajz ugyanúgy relatív, mint a történelem és megnéztem a díjátadás időpontját, amit a köztévé műsorismertetőjében nem találtam, de gondoltam, hogy rendkívüli adással adják meg a módját! Akkor ért az igazi hidegzuhany, amikor az MTI közleményét elolvastam:

Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke október 12-én jelentette be Oslóban, hogy a 2012-es Nobel-békedíjat az Európai Unió kapta az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért. A díjat a három legfőbb uniós intézmény vezetője - Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke együtt fogja átvenni.

Tiltakozom!!! Ezennel felkérem Áder János köztársasági elnök urat, hogy adja át tiltakozásomat, -mely egyúttal az egész magyar nép tiltakozása- Nóbel Alfréd úrnak.

Karácsony közeledtével nemcsak a már megvásárolt és még megvásárlandó/elkészítendő ajándékokat kell számbavenni, hanem illik az ember lelkét is felkészíteni a nagy napra, a Szeretet Ünnepére, a Megváltó  születésére. Elgondolkozni a Mester szavain a törvénytudók előtt, amikor megkérdezték Tőle, melyik a legfőbb parancs, amire így válaszolt;

1.Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!
2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" (Mk 12,30-31)

Búcsúbeszédében Jézus  pedig "új parancsot" adott nekünk:
"Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!" (Jn 13,34)

Világos szavak, világos tanítás, egy káprázatos élet mindennapjaival, csodáival és Jézus kereszthalálával hitelesített életút. Azért vált emberré a Mindenható, hogy az isteni miliöbe emelje a felebaráti szeretetet, hogy megmutassa,  az Istenszeretet emberszeretet nélkül pusztába kiáltott szó, üres malaszt csupán. Milyen egyetemes, mindenkit felemelő, senkit meg nem különdöztető, élethosszon át nemesíthető feladat ez mindenki számára!

Ehhez képest a történelem folyamán oly sokszor, napjaink politikai Magyarországán  pedig folyamatosan megcsúfolják a legfőbb tanítást. Fakeresztek állítása közben  ordas eszméket hirdetnek, vagy szemforgató ájtatossággal nyomulnak az oltárkendő alatt a szószék politikai hasznot hozó mikrofonja felé.

Évek óta motoszkál bennem a kérdés: Miért kisdedként született Jézus, miért vesztegetett el annyi évet a gyermeklét megélésével? Mostanáig a válaszom az volt, hogy a teljes emberlétet akarta isteni dimenzióba emelni.

Ma már tudom, hogy tévedtem, a földi lét alatt  egy személyben volt jelen a valódi Isten és a valódi ember, és ez utóbbi legalább 30 évig nyugalmat keresett korának írástudóitól, politikusaitól, a madárlövöldöző, álszent, más tollaival páváskodó semjénektől, a Szűzanya létében bicskáját mindig kicsorbító katolikus-református kedves vezetőtől és korabeli mamelukjaitól.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------?-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------!------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------és-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------nahát-----------------------------.

amit érdemes tudni róla, azt fentebb olvashattad!

Kedves Róna Péter! 

Ön okos ember és nagy valószínűséggel  jó is, mert ezt sugározza az arca, és mi idehaza “Jó embert keresünk” Brechttel, Eszenyivel és úgy általában. Nem értek a közgazdasághoz (sem), de amit Ön mond a zöldfilozófia alapján a követendő gazdasági modellről, mely nem a természet és az emberek kizsákmányolásán alapszik, a lényege nem az olcsó munkaerő és a mégolcsobbért odébbálló tőke, hanem a tudásalapú társadalom, az nekem nagyon tetszik. Lehet, hogy kicsit elnagyoltam okfejtést, de nem erről szeretnék eszmét cserélni Önnel.

Egyszer az “Egyenes Beszéd” stúdiójában, azt mondta Kálmán Olgának, hogy Koppány országa viaskodik Szent István országával, ez utóbbi európai, ahogy mi ketten is értjük, és maga nem akar Koppány országában élni. De ott él!!

Idősebb Orbán Győző fia, Orbán Győző testvére Orbán Viktor a győző, azt mondta
a parlamenteben egy-két nap csámcsogás után, hogy mi magyarok megvédjük
a zsidó honfitársainkat, meg azt is, hogy Ő az örök győztes, mert ugyan győző,
de névszerint Viktor, de inkább kelj fel Jancsi, megvédi Steiner Pált (aztán
hozzátette, hogy a kormánya is, mert ugye szinte ők egyek)!
Nem ez a pláne, hanem az, hogy ezt a beszédet (nem időben, azaz azonnal adott
írásos nyilatkozatot) még meg is köszönte neki az ellenzék, a zsidó hitközség, és
még nem tudom, hogy ki, de sajnos én látom a farkaslábat a báránybőr alatt. Ti nem??

Kisgyermek koromban rémesen hamisan énekeltem, de már akkor is tisztán hallottam 
saját hangbotlásaimat. Nem is beszélve másokéról, ami kifejezetten sértette a fülemet.
 Azt mondták, ez ritka adottság, hisz ha valakinek jó a hallása, 
az rendszerint tisztán is énekel. A hamis hangokat azóta is meghallom, énekelni már
 nem is próbálok, de balszerencsémre ez a tulajdonságom a prózai beszédre
 vonatkozóan is kialakult.
 Fülészeti jellegű kínjaim soha nem látott magasságokba repítettek az O.V. által írott/
felmondott, madridi Katolikus Konferencián elhangzott beszédet olvasva. 


A lenyűgöző álszentség már a bevezetőben tetten érhető, amikor szerényen
 visszautasítja a szokásos, poziciójának szóló laudációt nem mulasztva el, hogy 
legalább egy fricska erejéig alázza Amerikát, de csak szőrmentén, hisz a fő ellenség 
ezúttal is a demokratikus Európa, és őt fűti az alig titkolt, soha nem teljesülő revans
vágya amiért az Európai Parlamentben az autokratikus magyar átalakulásokat
 szemlélve nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt, elsődlegesen annak 
liberálisból sejthetően politikai hatalomért konzervatívvá váló miniszterelnökét 
ekézték.

Az őrtorony

A szónok kevés történelmi ismerettel dicséri a korai (vad) kapitalizmust, mely
 "a kereszténység nélkül nem jöhetett volna létre" (?!) ugyanakkor a gazdasági 
világválságot európai méretűvé zsugorítja, és megoldási receptként importálni akarja a “mi” fülkeforradalmi hevületünket, az állandósult lövészárok-ásást (lehetőleg 
közmunkásokkal) Szent Erzsébet, Puskás Öcsi és Kubala László mögé bújva. 
Politikai, messianisztikus küldetését “őrtorony” szerepkörben képzeli el, beszédéből
 kihagyva ezúttal a turul beleiből kibújó koppány népe iránti vonzalmát. Kétségtelen 
érdemeit a késői Gorbacsovtól düledező kádári szocializmus megroppantásában
 méltán hangsúlyozza, ismét a soha nem volt kommunizmus frazeologiáját használva,
 mely egykor arra szolgált, hogy hallgatói a mai magyar baloldalt véletlenül se
 keverjék az európai, ilyen jellegű pártokkal. Ez mára megváltozott, az európai
 szocialisták és liberálisok a sátán gyermekeivé váltak.

Az már szinte mellékes,
 hogy az előadó elegánsan elfelejti – mint rossz gyerek a gyóntatószékben - bevallani, 
hogy irányadó konzervatív politikusoknak hasonló a nézete, elég csak Barossot, 
Vivian Redinget 
említeni a Fidesz mumusai közül, nem is beszélve az e párthoz kapcsolódó szintén 
kritikus, “megtévedt” médiáról. 
A beszéd későbbi részében Orbán dicsőíti az ellenzéki véleményt lényegében 
kiiktató parlamentalizmust, mely lehetővé tette a néha piti pártérdekekkel versus 
Orbán érdekekkel megtűzdelt új alkotmány/alaptörvény elfogadását, a sarkalatos
törvényeket, a fékek és ellensúlyok lebontását (alkotmánybíróság, MNB, media-
függetlenség, bírók kényszernyugdíjazása, az adatvédelmi, kisebbségi ombudszmani
 hivatalok megszüntetése, hogy csak néhányat említsünk).


A magyar miniszterelnök néha valóban szerény, elhallgatja a kormány gazdasági 
alkalmatlanságát, mely keresztényi szemmel is 500.000 éhező gyermekhez, 3 millió 
szegénységben élőhöz és több tízezer hazáját elhagyó “kitántorgóhoz” vezetett, nem 
beszélve az új rabszolgaságról: a közmunkásokról. Nem véletlen, hogy a hetente-
havonta átalakított alaptörvényből kihagyták a munkához való jogot. Orbán szerint
 a keresztény Európa nem engedte volna meg, hogy az emberek eladósodjanak, elfelejtve a bankokon kívül az egyén és az állam felelősségét. Visszasírja azt az időt, 
amikor a kölcsönök forgalmát egyházi emberek hagyták jóvá, elfelejtve, vagy nem is 
ismerve az Istentől fő értékként ránk hagyott szabad akaratot.
 Orbán radikális átszervezést is igér és ehhez viszonyítva bagatell dologként említi a
 strukturális átalakítást. Csak nem festik már a fehér lovat ?

Ezen akar a neofita fideszvezér változtatni, 
pláne mióta rájöttek, hogy a polgári köröknél is hatásosabban működnek a 
plébániakörök és némi állami szubvencióért a vasárnapi szentbeszédekben burkolt, 
vagy nagyon is direkt módon a papok helyes politikai irányba is hajlamosak terelgetni
 a nyájat.


“A munka, család, hitel, nemzet mint fontos dolgok eloldódtak attól az erkölcsi
 alaptól amelyet a kereszténység jelent. Magyarországon az emberek 95%-a 
vallja magát valamely felekezethez tartozónak, de csupán 14% jár rendszeresen 
templomba” - mondja a vendégkeresztény. Ezen akar a neofita fideszvezér változtatni, 
pláne mióta rájöttek, hogy a polgári köröknél is hatásosabban működnek a 
plébániakörök és némi állami szubvencióért a vasárnapi szentbeszédekben burkolt, 
vagy nagyon is direkt módon a papok helyes politikai irányba is hajlamosak terelgetni
 a nyájat.
 Aztán jön az Orbán-féle megszokott csúsztatás és az “itt a piros, hol a piros” 
technikával az uzsorások bűnös bélyege ott virít a bankárok, szocialisták, a 
liberálisok, egyszóval a mai Európa homlokán.
 Azt elfelejti megemlíteni, hogy szeretett hazájának évente euro-százmilliárdokba
 kerül az unortodox gazdaságpolitika, és az a törekvés, hogy az IMF- Európai 
Bizottság a hiteltárgyalások velejárójaként ne rendezhesse észszerűvé a
populista nacionalisták kezében összekeveredett hamiskártyákat. (“ne azt nézzék,
hogy mit mondok, hanem hogy mit teszek- O.V.)

"Mélyen keresztény alapozású"

A beszéd utolsó szakaszában büszkén kérkedik vele, hogy a szerinte is inkább 
közömbös honfitársai torkán lenyomta/ták a “mélyen keresztény alapozású
 alkotmányt” és ez példa lehet minden diktátor, nemzetmentő előtt.
Némi bájos együgyűség után, melyet ismét az vált ki a szónokból, hogy miként 
válhatott a remekmívű alaptörvény (asztalostul, kerényistül, gulyás gergelyestül)
 az európai baloldal (súlyos amnézia: a Velencei Bizottság döntéseit, és az európai
 konzervatívok hasoló megnyilvánulásait illetően) céltáblájává. Elrejti bibliai jobb és bal orcáját és harcba hív, bevallva/kikottyantva, hogy Ő
 ezt a harcot (rapidan csökkenő számú-szerk.) övéivel még élvezi is. 
Aki a YouTube-on látta ádámcsutkája ugrálását, nyakkendőjének rángatását, az
 ez utóbbiakat legalább is kétségbe vonja, de megérti azt a leplezetlen negatív
 érzelemhullámot melyet az Európai Parlamentre zúdít.

Végül az orbánizmus végső sikerének záloga - melyet keresztényi szeretettel kínál a 
spanyoloknak - a személyes példaadás: ennek jellemzésére kölcsönzi Szent Pál
 korinthusiakhoz írott első levelét:


„Amit most mondunk, azt komolyan kell venni, vagyis olyan politikára és olyan
 vezetőkre van szükség, akiknek a kultúrája arra épül, hogy nem irigykedik, nem 
kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát,
 nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az
 igazsággal. Ha ezt nem tudjuk a magunkévá tenni, sosem lesz többségünk az európai 
politikában. Ez a legnehezebb a politika világában, de, tisztelt Hölgyeim és Uraim,
 nem látok más utat a politikában sem, amely ne a kárhozathoz vagy a bukáshoz
 vezetne. Járjunk hát ezen az úton, kedves Testvéreim!”


Akik ott ültek, nem ismerik közelről az előadót, de én azt mondom: Pávatáncos, hagyd 
békén a hitemet!